Intézetünk tudományos főmunkatársa és tudományos titkára, Mihalik Béla Vilmos előadást tartott Zágrábban a 2021. november 29–30-án megrendezésre került From Words to Acts: Written Sources for the Reconstruction and Understanding of Diplomatic Negotiations című nemzetközi konferencián. A rendezvényt a Horvát Tudományos Alap által támogatott Modern European Diplomacies and the Eastern Adriatic projekt keretében rendezték meg a Horvát Történeti Intézetben. Mihalik Béla a konferencián The Nuncio, the Bishop and the Cardinal. Diplomatic Relations between the Viennese Court and the Holy See before the Treaty of Karlowitz (1696–1699) című előadással vett részt. Előadása keretében Andrea Santacroce bécsi nuncius (1696–1700), Fra Juan de Santa María OFM, Solsona majd Lerida püspöke, bécsi spanyol követ (1696–1700) és Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek kapcsolatát vizsgálva világítottam rá a törökellenes háborút lezáró karlócai béke előzményeire, európai kontextusban. A bécsi diplomáciai színtér sajátos együttműködését hozta a három katolikus főpap tevékenysége. Jóllehet saját udvaraik érdekei gyakran kerültek egymással ütközésbe, mindhárman igyekeztek ezeket tompítani, és a katolikus egyház érdekeit is figyelembe venni. A Nyugat-Európát hadrendbe állító pfalzi örökösödési háborút (1688–97) lezáró rijswijki (1697) békét követően az Apostoli Szentszék ismét jelentősebb anyagi hozzájárulással támogatta a bécsi udvart az Oszmán Birodalom elleni háborúban. A Vatikáni Apostoli Levéltárból előkerült levelezésanyag a spanyol követ és Kollonich bíboros szoros együttműködését mutatta a törökellenes segélyért való lobbizásban. A segély elköltésének felügyeletét ugyanakkor a Szentszék Santacroce nunciusra és Kollonich bíborosra bízta. 1698 tavaszán, a segély folyósításával egy időben azonban már megkezdődtek a béketárgyalások az Oszmán Birodalommal. Ennek során a Szentszék egy memorandumot nyújtott be a bécsi udvarban Santacroce nunciuson keresztül, amelyben az Oszmán Birodalom területén élő katolikusok számára elérendő jogosítványokat gyűjtötték össze. A békedokumentum azonban a 13. cikkelyben általános megfogalmazással élve rendelte a konstantinápolyi császári követ joghatósága alá az Oszmán Birodalom területén élő katolikusok érdekképviseletét.