2022. november 18-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezte meg az MTA II. világháború története albizottság Politikai, társadalmi és katonai ellenállás a második világháború alatt Magyarországon című konferenciáját, amely az ellenállás legújabb historiográfiáját, főbb vitatémáit és emlékezetét tekintette át.
A konferencián Mitrovits Miklós, intézetünk tudományos munkatársa köszöntötte a résztvevőket. Bevezető előadásában Bartha Ákos, intézetünk tudományos munkatársa a német megszállás alatti magyarországi ellenállás szervezeti áttekintésére és legfontosabb eseményeinek bemutatására vállalkozott. Az ellenállás fogalmát és válfajait a nemzetközi szakirodalom alapján járta körbe, kitérve a különböző magyarországi csoportok eltérő motivációira és a világháború alakulásának a magyarországi lehetőségekre gyakorolt hatására is.
Janek István, Mitrovits Miklós, Stark Tamás és Bartha Ákos
A tanácskozás egészéről elmondható, hogy az ellenállást a lehető legtágabban értelmezte, vagyis a fogalom ebben az értelmezésben magában foglal minden németellenes cselekedetet a kiugrási kísérlet megszervezésétől a fegyveres harcig.
Janek István, intézetünk tudományos munkatársa a szlovák–magyar ellenállási és kiugrási terveket mutatta be. Mint elmondta, a háborúból való magyar kiugrás politikája 1942 végétől, majd a sztálingrádi vereség és a második magyar hadsereg doni pusztulását követően egyre erőteljesebbé vált, ezért cselekvési terveket dolgoztak ki, amelynek keretében fontossá vált Szlovákia. 1943 februárjától hivatalos és félhivatalos magyar magánszemélyek próbáltak meg politikai beszélgetéseket folytatni a pozsonyi vezetőkkel, az előadó ezeket a tárgyalásokat ismertette.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatói, Soós Viktor Attila Egy titkos egyházi találkozó a 2. világháború közepén – Apor Vilmos szerepe az 1943. augusztus 26-i győri találkozó létrejöttében című, míg Petrás Éva Kovrig Béla szerepe a katolikus ellenállás megszervezésében című előadásában az ellenállás keretében vizsgálta a katolikus egyház felkészülését a háború utáni időre.
Az ellenállás konkrétabb formáját végezte a Magyar Függetlenségi Mozgalom. A szervezet tevékenységét Szekér Nóra (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) mutatta be előadásában.
Több előadó az ellenállás egyéni dimenzióit tekintette át. Ezekben az előadásokban az ellenállás szó értelmezése különösen széleskörű volt. Fuchs György (Családfa Kft.) Az alsó közigazgatás tisztviselőnek szerepe a holokausztban, avagy volt, aki másképp csinálta. (Benedek János és Keserű Kálmán főszolgabírók esete) című előadásában a zsidóellenes intézkedéseket vonakodva végrehajtó, vagy megtagadó közigazgatási tisztviselőkről beszélt.
Baráth Katalin (Szegedi Tudományegyetem) Szintén zenész, szintén ellenálló – ellenállás-történetek és -értelmezések a művészvilág igazolóeljárásaiban (1945–1947) címmel az igazoló bizottságok elé idézett zenészek „passzív” ellenállásról, Klacsmann Borbála (MTA II. világháború története albizottság) a zsidókkal való szolidarítás különböző formáiról tartott előadást „Csillagos zsidókkal jóbarátságban van”. A civil ellenállás módjai, lehetőségei a holokauszt alatt címmel.
Fóris Ákos (Clio Intézet) Átállás és visszaszökés – a magyar haderő tagjai a Honvédség és a partizánok között című előadásában a katonai szolgálatot megtagadó, a szovjet csapatokhoz átálló honvédek, Márkus Beáta (Pécsi Tudományegyetem) az SS-be történő kényszersorozásoknak ellenállók sorsát mutatta be.
A Muraközben élő horvátok etnikai alapú ellenállásáról szólt Bedők Péter (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) Ellenállási formák a Muraközben, különös tekintettel a helyi horvát alsópapságra a második világháború alatt című előadása. Gellért Ádám (Clio Intézet) „Kis Varsó” – az 1944. október 15–16-i fegyveres zsidó ellenállás rekonstrukciója címmel a Nagymező utca környékén élő zsidók nyilas hatalomátvétel utáni fegyveres ellenállását elemezte. Szokolay Domokos (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) egy amerikai ellenállási hálózatépítési kísérletről, a „Dallam” csoportról beszélt előadásában. Végső István (Clio Intézet) előadásának középpontjában pedig az ellenálók egyik árulója, Mikulich Tibor története állt.
A konferencia végén Stark Tamás, intézetünk tudományos főmunkatársa, az MTA II. világháború története albizottság elnöke zárszavában összegezte az elhangzottakat.
