2022. december 7. és 9. között rendezték meg Mulhouse-ban, az „Université de Haute-Alsace” egyetem (Mulhouse) Fonderie Campusának konferenciatermében a Langues et diplomaties du Moyen Âge à nos jours (Nyelvek és diplomácia a középkortól napjainkig) című nemzetközi interdiszciplináris konferenciát. 

A konferencia témája arra irányult, hogy milyen valódi játszmákon alapult, hogy egy nyelv használatát rákényszerítsék a másikra. A nyelvek és a diplomácia közötti politikai és kulturális kapcsolatról már több munka is készült, gyakran egy adott korszaknak és/vagy diplomáciai gyakorlatnak szentelve. Ennek a nemzetközi szimpóziumnak ezért az volt a célja, hogy átfogja az egész európai diplomáciai történelmet, az első állandó diplomáciai képviseletek létrejöttétől napjainkig, nemcsak az elvi vitákra fókuszálva, hanem a nyelvhasználati gyakorlatok sokszínűségét is vizsgálva.

tf 20221208 2

Intézetünket a rendezvényen Tóth Ferenc tudományos tanácsadó képviselte, aki december 8-án tartott előadást a konstantinápolyi francia követség 18. század első felében megfigyelhető nyelvhasználati és információátadási gyakorlatokhoz kapcsolódó kutatásairól. Előadása első részében a francia diplomácia helyi tolmácsok (dragománok) közvetítői szerepének korlátozására irányuló törekvéseit – elsősorban a Jean-Baptiste Colbert által alapított pérai keleti nyelviskola (école des jeunes de langues, 1669) tevékenységét – mutatta be. Ezt követően kollégánk a különböző 18. századi eleji konstantinápolyi követek nyelvoktatást támogató és az oszmán társadalom és civilizáció megismerését szolgáló intézkedéseiről beszélt, különös tekintettel a magyar emigráció egyes tagjainak (pl. II. Rákóczi Ferenc, Ibrahim Müteferrika, André és François de Tott) a francia–oszmán kapcsolatokban játszott szerepére vonatkozólag. Villeneuve márki (1728–1740) követsége különösen gazdag volt a nyelvoktatást és információszerzést fejlesztő intézkedésekben, amelyek jelentősen javították a pérai nyelviskolában tanuló fiatalok képzését, és elősegítették a keleti nyelvű művek fordítását, amint azt a Bibliothèque Nationale de France gyűjteményeiben található török ​​kéziratok gyűjteménye is jól bizonyítja.

tf 20221208

A nyelvi és kulturális kapcsolatokat támogatták az oszmán „tulipán éra” (1720–1730) reformjai, és mindenekelőtt az Ibrahim Müteferrika általi könyvnyomtatás bevezetése az Oszmán Birodalomban. Az igazi áttörést az itt kiadott francia nyelvű török ​​nyelvtan megjelentetése jelentette 1730-ban. Az előadás utolsó részében kollégánk a felvilágosodás eszméinek a keleti nyelvoktatás tökéletesítésére való hatását, valamint az ügynökképzésben alkalmazott oktatási módszerek (pl. az oszmán civilizációba való beavatással kombinált nyelvi képzés) keresését mutatta be. A francia királyok titkos diplomáciája, a híres Secret du Roi különösen kedvezett ennek a folyamatnak.

A konferencia programja itt tekinthető meg.