A cári csapatok betörése 1914–15-ben a Monarchiába és a magyarországi szlovákok címmel tartott előadást Janek István, intézetünk tudományos munkatársa 2022. november 11-én a Szegedi Tudományegyetem és a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatása Alapítvány szervezésében megtartott XI. Újragondolt évtizedek (1914-1948) konferencián Szegeden.


img szeged kep 2022Janek István előadása

Janek István a tanácskozáson elmondta, hogy az I. világháborúnak azok az eseményei, amelyek 1914–1915 folyamán az orosz betörések alkalmával a Kárpátokban zajlottak, kevésbé ismertek. Az Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi területére az oroszok háromszor is betörtek. Az oroszoknak az érintett lakossággal szembeni viselkedése kevés figyelmet kapott mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. Az előadás célja az volt, hogy a hadi történéseken túlmenően az érintett, azaz a Kárpátokban és a Felvidéken élt helyi és a szlovák lakosság korabeli politikai nézeteit és az orosz betörésekre adott reakcióit jórészt eddig ismeretlen külföldi levéltári források alapján bemutassa, megvilágítsa.

Az I. világháború kitörése a Kárpátokban, a mai Ukrajna és Szlovákia északi részén élt lakosságot teljesen felkészületlenül érte. Az orosz seregek betörései a Magyar Királyság területére pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a cseh és szlovák politikai vezetők egyértelműen megfogalmazzák azt a vágyukat, miszerint idővel eljöhet a kedvező politikai lehetőség az elszakadásra a Monarchiától és a magyaroktól, és létrejöhet Csehszlovákia, így politikai célokat és reményt adtak nekik, amikor a Kárpátokban megjelentek.

Az 1914–1915. évi orosz betörés egyik politikai célja az volt, hogy egy közös szláv országot létrehozzanak. Több terv is született ezzel kapcsolatban. Az új államot kezdetben az orosz cár vagy egyik rokonának irányítása alatt képzelték el. Az orosz csapatok 1915. májusi veresége és a Bruszilov-offenzíva összeomlása után az orosz orientációnak nem volt lehetősége a szlovákkérdés megoldására. A háború alatt a szlovák politikusok a kivárás taktikáját választották, hiszen ha fellépnek, otthon azonnal börtönbe csuktak volna őket, így csak az utolsó pillanatban tették ezt meg. A szlovák vezetés szempontjából az oroszok Kárpátokban történt előretörése arra volt jó, hogy vezetőik ráébredtek fontosságukra a Monarchián belül és alkupozícióba próbáltak helyezkedni az államhatalom képviselőivel. Tisza István és a magyar vezetés hibája abban állt, hogy nem ismerte fel a kiegyezés lehetőségét a háború alatt a szlovákokkal.

A konferencia programja letölthető.

Az elhangzott előadások tanulmánykötetben jelennek meg a későbbiekben.