Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által tavaly megjelentett Sátoraljaújhely Magyar várostörténeti atlasz 2. című munka, amelynek szerzője Tringli István, térképei szerkesztésében pedig részt vett Nagy Béla, a Szép magyar térkép 2011 pályázaton a tudományos térképek és atlaszok kategóriában első helyezést kapott. A díjátadó ünnepségre március 23-án, került sor. Kollégáinknak ezúton is gratulálunk!

Az MTA Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI) új kötete a „Magyar várostörténeti atlasz” című, kétnyelvű kiadványsorozatban jelent meg, a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság kutatási programja keretében. Az első kötetet 2010-ben adták ki, Sopron városát mutatta be.
A Magyar várostörténeti atlasz 2011-ben megjelentetett második kötetében Sátoraljaújhely történeti fejlődését foglalja össze Tringli István, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa a kezdetektől a vasútépítés és az iparosítás kezdetéig, az 1860-as évekig. Az északkeleti határszélen fekvő egykori megyeszékhely a magyar mezővárosok között kivételesen jó forrásadottságokkal rendelkezik. A szerző kizárólag források alapján írta meg a város történetét, rekonstruálta a város birtokviszonyait, leírta a birtokviszonyok hatását a település fejlődésére, részletesen elemezte a városrészek jogi helyzetét. A magyar és angol nyelvű műből ismerhetjük meg először, hogy hol feküdt a középkori ágostonos kolostor, milyen különleges jogi helyzete volt a sátoraljaújhelyi plébániának, a régi magyar nyelv milyen fogalmakat használt az utcák és telkek leírásakor, a város külső területén fekvő rétek, szántóföldek és szőlők milyen hierarchikus beosztásban helyezkedtek el, és a városi házhoz tartozó telkek mennyiben különböztek a falusi telkektől. A kísérőfüzet részletes adattárat tartalmaz, amelyben a forrásrészletek a szöveg pontos ellenőrzését teszik lehetővé. A mellékletek közt megtalálhatók a városra vonatkozó legfontosabb térképek színes reprodukciói a 18. század végétől napjainkig. A várostörténeti atlaszok nemzetközi szabványainak megfelelően ugyanitt kapott helyet egy, a 19. századi állapotokat ábrázoló 1:2500-as méretű térkép és több rekonstrukciós térkép.