+36 1 224 6755   

mtakk logo

BTK Történettudományi Intézet

Simon A-1 Simon Attila, a somorjai Fórum Intézet igazgatója Az „úri Magyarország” és a „felvidéki szellem” találkozása az első bécsi döntés után címmel tartott előadást a BTK Történettudományi Intézetben 2015. április 14-én. Az előadót Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk igazgatója köszöntötte és mutatta be.

Simon Attila a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet (1989). Tanári munkássága után 2001-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, majd 2014-től az intézet igazgatója lett. 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem multidiszciplináris doktori iskolájában PhD fokozatot szerzett, ugyanitt habilitált 2011-ben. 2005-től a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének a tanszékvezetője. Szakmai érdeklődésének középpontjában elsősorban a Simon A-2szlovákiai magyarok két világháború közötti története áll, kutatásainak eredményeit eddig öt monográfiában adta közre. Fodor Pál hangsúlyozta, hogy az MTA BTK egyik kiemelt célja, hogy a határon túli magyar tudományos intézményekkel együttműködési kapcsolatokat alakítson ki, és ebben a folyamatban (amelynek része az erdélyi magyar történeti intézetekkel kialakított kapcsolat, ezekről itt lehet olvasni: http://www.tti.hu/esemenyek/1301-babes-bemutatkozas.html ) nagy szerepe van a felvidéki magyar intézményekkel kiépülő együttműködésnek is, részben éppen Simon Attila személyében. A múlt évben elindított Korridor című közös magyar–szlovák folyóirat is ennek az együttműködésnek köszönheti létét (erről itt lehet olvasni http://www.tti.hu/esemenyek/1385-beszamolo-a-kor-ridor-elso-evfolyamanak-bemutatojarol.html ).
Simon Attila Magyar Idők a Felvidéken (1938–1945). Az első bécsi döntés és következményei című könyvében legújabb kutatási eredményeit tette közzé. A revízió eredményeként visszacsatolt területek története, kutatása csak 1989 után jelent meg, mindeddig részeredményeket mutatva (az MTA BTK TTI Horthy-kori témacsoportjának ezzel foglalkozó megbeszéléséről itt lehet olvasni: http://www.tti.hu/esemenyek/1715-a-horthy-korszak-temacsoport-tanacskozasa.html ). Simon hangsúlyozta, hogy a visszacsatolt területek története Magyarország históriájának része, a magyar viszonyokat tükrözte, de némiképpen más megvilágításban. Az első bécsi döntés nagy örömet jelentett az anyaországban és a visszacsatolt területek magyar népessége körében, ugyanakkor számos problémát is felvetett ez a helyzet. Az előadás a problémákat mutatta be, elsősorban a felvidéki magyarság szemszögéből. Ezek egyik része abból adódott, hogy a magyarországi és a felvidéki társadalom nem ismerte egymást, a Trianon óta eltelt 20 évben máshogy szocializálódtak.
A konfliktusokat Simon Attila három területen mutatta be: gazdasági, politikai és a viselkedési kultúra területén. Gazdasági szempontból az a sematikus kép, miszerint Csehszlovákia fejlettebb volt Magyarországnál, éppen a visszacsatolt területekre nem volt érvényes. Sőt a prágai kormány már októberben megkezdte a visszacsatolásra került területek evakuálását, raktárainak kiürítését, így a magyar hivatalok egyik első tevékenysége az volt, hogy élelmiszer- és tüzelő-segélycsomagokat szállítsanak a területre. A helyzetet nehezítette a pénzcsere, melynek során a felvidékiekre kedvezőtlen árfolyamon váltották a koronát magyar pengőre. Ráadásul a területek gazdáinak életét megkeserítette, hogy míg a csehszlovák államban az iparcikkek voltak olcsóbbak és a mezőgazdasági felvásárlói árak magasabbak, addig Magyarországon ez fordított volt, ami a gazdákat nehezebb helyzetbe hozta. Az emiatti elégedetlenség hamar meg is mutatkozott.
Politikai szempontból problémát jelentett a két ország eltérő struktúrája, szellemisége. A csehszlovák államban az állampolgárok általános választójoggal bírtak, a politikai rendszer demokratikusabb volt, mint a magyarországi, és jóval plebejusabb jellegű. A magyar pártok is demokratikus programokkal léptek fel, bár bizonyos szélsőségek 1Simon A-3938 előtt is jelen voltak, a kommunista párt jelentős szavazati arányt tudhatott magáénak (ez minden bizonnyal megkönnyítette a felvidéki nyilas előretörést 1938 után). Az első bécsi döntés után az Egyesült Magyar Párt, a felvidéki magyarság pártja Imrédy miniszterelnök mögé sorakozott fel, ami a megelőző 20 év politizálását tekintve meglepőnek létszik. Simon véleménye szerint a mindenkori magyar miniszterelnök tekintélye meghatározó volt a Felvidéken, Imrédyé pedig különösen, hiszen hozzá kapcsolták a visszacsatolás kiharcolását, így a felvidéki magyar képviselők Imrédy támogatói lettek. Igazából a felvidéki politikusok nem tudtak belépni a magyar politikai életbe. Választásokat sem tartottak a visszacsatolt területeken, ugyanis a Felvidéken a csehszlovák állam keretein belül az általános választójog élt, és ehhez képest a magyar választási rendszer jóval korlátozottabb volt, amelyet a felvidékiek nyilvánvalóan nem akartak elfogadni. Így egyszerűen inkább nem volt választás, az Egyesült Magyar Pártot 1940-ben Teleki beolvasztotta a kormánypártba. A nyilasok népszerűsége gyorsan nőtt a Felvidéken, ennek részletesebb kutatása további feladata a történészeknek.
A viselkedési kultúra különbsége is konfliktusokhoz vezetett a visszacsatolt területek népessége és az anyaországiak között. Többek között a magyar bürokrácia működése (mindent a központból irányítottak), illetve az „úri Magyarország” megjelenése egy már demokratikusabb légkörben visszatetszést keltett. Kulcskérdés volt a hivatalok betöltésének problémája, a helybéliek és az anyaországból érkezettek versengése az állami állásokért. A felvidékiek úgy érezték, az anyaországiak elözönlötték a hivatalokat, noha a felmérések szerint az állások 3/5-ét helybéliek kapták, és csak a maradékot az anyaországiak (azok közül is sokan régi felvidékiek voltak, akik még a trianoni határok meghúzásakor menekültek Magyarországra és most visszatértek szülőföldjükre). Igaz, a főbb hivatalokat, mint pl. a polgármesteri pozíciókat, valóban anyaországiak kapták, feltehetően a magyar államhatalom jobban bízott bennük, mint a felvidéki – a cseh demokráciától esetleg megfertőzött – politikusokban. A háború kitörésétől kezdve aztán mindennél fontosabb lett az egység, és a visszacsatolás körüli problémák miatti bírálatok abbamaradtak a Felvidéken.


Farkas Ildikó

Szolgáltatások

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6755

E-mail