Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2021. évi 3. száma, amelynek írásai Magyarország és az Európán kívüli világ kapcsolatait elemzik a hidegháború idején. A szám szerkesztője Horváth Emőke, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.

„Magyarország számára a kitörési lehetőséget a második világháborút követő politikai elszigeteltségből, ezért teljesen indokolt kutatói szándék a korszakban »harmadik világnak« nevezett földrajzi régiót a magyar külpolitikai törekvések szempontjából alaposabb elemzés tárgyává tenni” – írja a bevezetőben Horváth Emőke. Búr Gábor a teljes hidegháborús időszakot áttekintve rajzolja meg Magyarország külpolitikai törekvéseit a szubszaharai Afrikában. Horváth Emőke tanulmánya, valamint Pál István és Szilágyi Ágnes Judit közös írása a magyar–latin-amerikai külkapcsolatok különböző kérdéseivel, nemzetközi összefüggéseivel foglalkozik. Prantner Zoltán esettanulmánya azt mutatja be, milyen körülmények között és milyen nehézségek leküzdésével nyitott Magyarország 1966–1967-ben Jemenben egy kórházat. Vámos Péter az 1950–1989 közötti időszak magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatait elemzi. Kupi László munkája – a magyar nézőponttól eltávolodva – egy nemzetközi szinten is alig vizsgált kérdést vizsgál, a Fulgencio Batista nevével összeforrott 1952. évi kubai puccs lefolyását és következményeit mutatja be, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államok szerepére és reakcióira. A Műhely rovatban Hermann Gabriella a Romániai Emberi Jogokért Bizottság tevékenységének első három évét mutatja be a szervezet saját dokumentumai és az amerikai elnöki levéltárban található források alapján.