+36 1 224 6755   

mtakk logo hu

BTK Történettudományi Intézet

1031–1043. Egyházszervezet Szent István korában

1031–1043. Egyházszervezet Szent István korában

A térkép a Német-Római Birodalommal 1031-ben kötött béke értelmében 1043-ig fennálló nyugati határt ábrázolja. Szent István 1083 körül keletkezett nagyobb legendája szerint a király tíz püspökséget alapított, amelyeket a legenda nem nevezett meg, de könnyen kikövetkeztethetők. Határaik megrajzolása 14. század eleji pápai tizedjegyzék alapján történt. A püspökségek nem egyszerre jöttek létre, szervezésük néha évtizedekig eltartott. Az erdélyi kivételével mindegyik székhelyének nevét viseli. A püspöki székhelyek mind egykori királyi birtokokon feküdtek. Erdély valószínűleg azért egy terület nevét kapta, mert egy szerzetes által vezetett térítő püspökségként kezdte működését.

Egyedül a pécsi püspökség alapítási évét (1009) ismerjük, ennek fennmaradt az alapító levele is, igaz, később átdolgozott formában. Az összes többi alapítási év bizonytalan, vagy csak relatív alapítási időket tudunk megállapítani. Későbbi forrásokból bizonyos azonban, hogy a Szent Istváni-i alapításúak közül a legelső magyar püspökség a veszprémi volt, az utolsó pedig a váci, amelynek végleges megszervezése I. Géza (1074-1077) alatt fejeződött be. Legtöbbet a csanádi püspökség megalakulásáról tudunk. A püspökségek területe összefüggő, kivéve az egri egyházmegyét, amelynek egy darabja a bihari és a csanádi püspökség közé ékelődött be. Ennek az az oka, hogy az egri püspökség eredetileg a biharit is magában foglalta, ezt a területet pedig a bihari megszervezése után megtarthatta.

A tíz püspökség két érseki tartomány: az esztergomi és a kalocsai között oszlott meg. A kalocsai érsekség megszervezése később történt, mint az esztergomié. A kalocsai püspöki egyház érseki jogait csak a 12. században ismerték el végérvényesen.

A 11. századi Magyarországon csak a bencés regulát követő szerzetesek éltek. Első kolostorukat, Pannonhalmát Géza fejedelem alapította. Ez ki volt véve a megyés püspök joghatósága alól, és az esztergomi érsek alá volt rendelve. A nyugati országrészben fekvő királyi birtokokon ezt követték más bencés apátságok alapításai.

Királyi alapítású volt a bizánci apácák számára létrehozott veszprémvölgyi kolostor. Az oroszlámosit az Ajtonyt legyőző Csanád ispán alapította, aki ide telepítette az Ajtony által alapított marosvári keleti rítusú kolostor szerzeteseit.  Mindkét kolostor jó ideig keleti rítusú maradt.

A székesfehérvári Szűz Mária bazilika, Szent Istvánnak az aacheni palotakápolna mintájára alapított egyháza ki volt véve a veszprémi püspök fennhatósága alól, és az esztergomi érsek alá volt rendelve. Ennek élén egy prépost állt. Ez az egyház később a magyar királyok koronázó és temetkező helye lett.

Tringli István–Nagy Béla

Fájlnév: egyházszervezet_1038_jav.jpg
Fájlméret: 82.12 KB
Fájltípus: image/jpeg

Szolgáltatások

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6755

E-mail