+36 1 224 6755   

mtakk logo hu

BTK Történettudományi Intézet

1118 körül. A magyar egyházszervezet

1118 körül. A magyar egyházszervezet

A Szent István által létrehozott egyházszervezet már a 11. században átalakult. Szent László a bihari püspökség székhelyét Biharból Váradra helyezte, az új székhellyel együtt a püspökség neve is megváltozott. László király valamikor az 1090-es években alapította a zágrábi püspökséget. Könyves Kálmán (1095–1116) király alatt az esztergomi egyházmegyéről választották le a nyitrai egyházmegyét. A térkép ezt a 12 egyházmegyéből álló állapotot ábrázolja, a Könyves Kálmán halála körüli időkben. Az egyházmegyék határainak megrajzolása a 14. század eleji pápai tizedjegyzék alapján történt.

Ezután már csak kisebb változások történetek az ország határai belül. Az 1190-es években az erdélyi Szászföld kivált az erdélyi püspökség területéből. Az itt létrejött szebeni prépostság lett a második enklávé az ország egyházigazgatási térképén. II. András király 1211-ben sikertelenül próbálkozott egy szebeni püspökség létrehozásával, végül a 13. századtól kezdve e területet az esztergomi érsekség alá rendelték. 1229-ben megalakult a kalocsai egyházmegyéből kiszakított szerémi püspökség. E tizenharmadik püspökséggel lezárult az országon belüli püspökségek alakulása. A 13. században létrejött ún. missziós püspökségek püspökei ugyan a magyar püspöki karhoz tartoztak, de területük a határokon túl feküdt, joghatóságuk legfeljebb magyarországi birtokaikra terjedhetett ki. A milkói kun püspök a tatárjárás előtt rövid ideig a Barcaság felett is fennhatóságot gyakorolt, de ez sem vált állandóvá. Többször próbálkoztak egy szepesi püspökség létrehozásával, ez azonban végül nem valósult meg. Az így kialakult egyházszervezet Mária Terézia koráig már nem változott.

A királyok Szent István után is folytatták az apátságok alapítását. A térképen látható kolostorok mind a bencés rend számára jöttek létre. Többségük királyi vagy hercegi alapítású volt, és később is királyi kegyuraság alatt maradtak. Közülük néhány az alapító temetkező helyéül is szolgált: Aba Sámuelt Sáron, I.Andrást Tihanyban, I.Bélát Szekszárdon temették el. Néhány monostor azonban magán alapítású volt, és valamelyik nemzetség egyik ága volt a kegyura: Sár, Feldebrő és Százd az Aba, Szer a Bor nemzetség ágainak oltalma alatt állott.  

Az 1054-es skizma előtt több bizánci szertartású monostort is alapítottak az Árpád-ház tagjai, ezek később is fennmaradtak, bár a szláv nyelvű, keleti rítusú szerzetesek, a baziliták latin szerzetesekkel éltek együtt. E monostorok a 13. századra mind latin rítusúakká váltak. Régebben feltételezték egy tihanyi és egy zebegényi keleti rítusú monostor létét, valójában azonban ezek nem léteztek.

Tringli István–Nagy Béla

Fájlnév: egyházszervezet_12sz_jav.jpg
Fájlméret: 74.48 KB
Fájltípus: image/jpeg

Szolgáltatások

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6755

E-mail