+36 1 224 6755   

mtakk logo

BTK Történettudományi Intézet

1922. Nemzetgyűlési választások

1922. Nemzetgyűlési választások

Az 1922. évi nemzetgyűlési választás (május végén, június elején) alapvető szerepet töltött be a Bethlen Istvánhoz köthető konszolidációs politikában. Ennek előzménye az új kormánypárt, az Egységes Párt megteremtése volt az év elején, majd március elején az új választójogi szabályozás elfogadása. Az Egységes Párt a Kisgazdapártra támaszkodva jött létre. A KNEP IV. Károly második visszatérése kísérletének kudarca után szétesett.

Bethlen István választójogi rendelete lényeges változásokat eredményezett a választási rendszerben. Ezek a következők voltak:

  • a választójogosultak aránya a cenzusok szigorítása eredményeként az összlakossághoz képest 40%-ról 29,8%-ra csökkent (kb. 800 ezer fővel kevesebben szavazhattak, mint 1920-ban),
  • a titkos szavazás csak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban maradt meg (egyéni és listás választás keretében), máshol, ahol a mandátumok 80%-ának sorsa dőlt el, nyíltan lehetett szavazni (kizárólag egyéni jelöltekre).

A nyílt szavazás újbóli bevezetése miatt a kormány által irányított közigazgatás érdemben tudott beavatkozni a választási folyamatba, ami garantálta a kormánypárt győzelmét: 1922-ben és a korszak későbbi választásai során is. (Megjegyzés: a térképeken az egyéni és a listás mandátumok vannak feltüntetve. A térképekhez fűzött magyarázatokban azonban a titkos [= egyéni és listás] és a nyílt szavazás során megszerzett mandátumokra vonatkozó adatok szerepelnek.)

Ezt tükrözik a választási eredmények. Az Egységes Párt, mint a térkép is mutatja, a nyílt választókerületekben szerezte meg szinte az összes mandátumát: 133-at, míg hetet a titkosan szavazó kerületekben. Ez a kormánypárt számára abszúlút többséget jelentett (az összes mandátum száma 245 volt). Második helyen végzett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, ami az 1920-as választásokon nem indult. Az MSZDP 25 mandátumhoz jutott: ebből 20-at titkos választókerülekben szerzett (Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban), de a nyílt választókerletekben öt képviselői helyet is megszavaztak a pártnak a választópolgárok. A liberális pártok 16 mandátumhoz jutottak. A Bethlen-kormány jobboldali ellenzéke nem ért el bíztató eredményt: a legitimista Andrássy–Friedrich-párt 11, a Keresztényszocialista párt pedig 6 képviselői helyhez jutott. A pártonkívüliek aránya, például Apponyi Albert tartozott ide, 10% volt.

Az 1922-es nemzetgyűlési választások során kialakult a Bethlen-korszakra jellemző pártstruktúra: a leválthatatlan kormánypárt és annak – a választási győzelemre esélytelen – bal- és jobboldali ellenzéke. Az erőviszonyok ugyan változtak az 1926-os és 1931-es választások eredményeként, de a pártrendszer alapvetői jellemzői nem módosultak.

Turbucz Dávid–Nagy Béla

Fájlnév: választás_1922.jpg
Fájlméret: 406.38 KB
Fájltípus: image/jpeg

Szolgáltatások

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6755

E-mail