A pszichiátria intézményesülésének kezdetei Magyarországon 1830 és 1868 között: színterek, gyakorlatok és aktorok címmel tartott előadást Kovács Janka, intézetünk posztdoktor kutatója 2023. június 6-án. Az előadás összefoglalója már olvasható a BTK Ismerettárában.

A magyarországi pszichológia- és pszichiátriatörténeti kutatások elsősorban az első állami intézmény, a lipótmezei Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868-as megnyitását követő időszakra koncentrálnak, az intézményesítést megelőző fázis a legtöbb esetben kívül esik a történészek látókörén. Pedig az 1830 és az 1868 közötti korszak volt az, amikor a tébolydakérdés – részben a Nyugat-Európában és a Habsburg Monarchiában alapított intézetek és a kapcsolódó elmeügyi reformok nyomán – a magyarországi szakmai-politikai-társadalmi diskurzusok kereszttüzébe került, és megkezdődött a felkészülés egy önálló, magyarországi betegeket ellátó tébolyda létrehozására. 

kep3 a lipotmezei tebolyda latkepe vasarnapi ujsag 1869. junius 13. 325. oldalA lipótmezei tébolyda látképe. Vasárnapi Ujság, 1869. június 13., 325. oldal

Miért volt fontos egy önálló magyarországi tébolyda megalapítása? Kik és milyen módon vettek részt a diskurzusban, majd az intézményesítés folyamatában? Milyen tényezők akadályozták ezt a folyamatot? Hogyan alakult a magyarországi lélektudományos diskurzus az 1830-as éveket követően? Milyen főbb forráscsoportok segítségével vizsgálható a pszichiátria professzionalizációjának kezdeti korszaka? Ezekre a főbb kérdésekre kereste Kovács Janka a választ az előadásban, amely az NKFI által támogatott, hároméves (2022–2025) posztdoktori kutatásai egyes fázisait mutatta be. A projekt főbb kérdésfelvetései sok szempontból építenek a lélektudomány diszciplinarizálódását és a legkorábbi intézményesítési kísérleteket 1750 és 1830 között vizsgáló doktori kutatásaira.

A teljes cikk itt olvasható a BTK Ismerettárában.