A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Weisz Boglárka irányításával 2015 júliusa óta működik. A kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Program kezdte meg a munkát, majd miután 2020-ban a záróbeszámoló kiváló minősítést kapott a csoportot véglegesítették, a támogatást pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat biztosítja. A kutatócsoport 2018-ban megkapta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIJ) Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatását, 2021-ben pedig az NKFIH a Tématerületi Kiválósági Programban ítélte támogatandónak a kutatócsoport munkáját.

A kutatócsoport a középkori magyar gazdasági élet működésében és annak változásaiban szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris kutatások segítségével vizsgálja, esetenként a kora újkor időszakában is, hiszen gazdaságtörténeti szempontból 1526 nem tekinthető korszakhatárnak. Emellett különös hangsúlyt kapnak a várostörténeti kutatások is, mivel elsősorban ezeken keresztül kapcsolódott be a középkori Magyar Királyság Európa gazdasági vérkeringésébe.

A kutatás egyes részterületeihez rendelt korszakhatárok különbözőek: azokat a témák belső logikája szabja meg. A kutatás két nagyobb részterületet ölel fel. A gazdasági élet egyik fontos – egyidejűleg aktív és passzív – szereplője maga a királyi hatalom volt, éppen ezért a kutatócsoport egyik fő feladata ennek a szerepnek a feltárása. A Magyar Királyság gazdasági életének ugyanakkor nem volt olyan vetülete, melyben ne jutott volna kulcsszerep a városoknak. Az egyes városok gazdaságpolitikája, maguknak a városoknak a fejlődéstörténete adja a kutatás másik fő ágát. Az első részterületen belül a kutatócsoport az uralkodók bevételeit, a gazdasági élet működéséhez elengedhetetlen pénzverést, a királyság pénzügyigazgatását működtető intézményrendszert vizsgálja, miközben az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések tanulmányozása szintén a kutatás ezen részéhez tartozik. A városi gazdálkodást három szinten lehet vizsgálni: az adminisztráció, az infrastruktúra és a saját vállalkozások szintjén. Míg az első kettő lehetőséget teremtett arra, hogy a település a gazdasági élet színhelyeként szolgáljon, illetőleg arra, hogy polgáraik minél jobb feltételek közepette folytathassák gazdasági tevékenységüket, a harmadik már a város intézményeinek és létesítményeinek működését, az adózási kötelezettség teljesítését könnyítette meg. A kutatócsoport a hangsúlyt az első két szint vizsgálatára helyezi, különös súlyt helyezve a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének tanulmányozására. A várostörténeti kutatások szorosan kapcsolódnak a városi gazdálkodás vizsgálatához, az egyes városok mindennapjai mellett archontológiai és prozopográfiai kutatásokat is folytat a csoport. 2022-ben Via mercatoria címmel (viamercatoria.abtk.hu) egy online térkép szerkesztését is megkezdte a csoport, melynek hosszú távú célja a kereskedelmi színhelyek mellett a középkori úthálózat bemutatása is.

A Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport részletes munkaterve itt; a hároméves beszámoló itt; a 2020. évi záróbeszámoló itt; a 2018. évi NKFIH projekt bemutatása itt olvasható.

A kutatócsoport tagjai és a TKP projekt résztvevői:

• Benda Judit (Budapest Történeti Múzeum); 
• Borbás Benjamin (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Draskóczy István DSc (Eötvös Loránt Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék); 
• Faragó Dávid (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet);
• Galambosi Péter (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Gál Judit (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Kádas István PhD (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Kolláth Ágnes (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészettudományi Intézet); 
• Kovács Enikő (Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár); 
• Körmendi Tamás PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történeti Segédtudományi Tanszék); 
• Kuffart Hajnalka PhD (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Lővei Pál DSc (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet); 
• Mordovin Maxim PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Régészeti Intézet); 
• Péterfi Bence PhD (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Skorka Renáta PhD (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); 
• Szende Katalin PhD (Közép-európai Egyetem); 
• Tóth Csaba PhD (Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár); 
• Weisz Boglárka PhD, kutatócsoport-vezető (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet).

A kutatócsoport munkáját neves – hazai és külföldi – szakemberek segítik alkalmi vagy rendszeres együttműködőként.

A kutatócsoport munkájáról, a szakmai együttműködés lehetőségeiről érdeklődhet a kutatócsoport vezetőjénél, Weisz Boglárkánál: