2016. június 7-én a bécsi Magyar Nagykövetség impozáns Márványtermében interdiszciplináris Zrínyi Miklós-konferenciát tartottak, amelyen osztrák és horvát professzorok mellett budapesti, debreceni és pécsi magyar előadók ismertették a témára vonatkozó friss kutatási eredményeiket. A tanácskozást – a szigetvári hős, Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából – a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja, ifj. Bertényi Iván kollégánk szervezte. A tudományos ülésen intézetünket Pálffy Géza, a kutatócsoport vezetője és Sokcsevits Dénes tudományos főmunkatárs, a Zágrábi Magyar Intézet igazgatója képviselte. A konferencia meghívóját és programját itt olvashatja, a tanácskozásról a részletes tudósítás itt tekinthető meg.

Pálffy Géza kollégánk (Gemeinsamer Held Mitteleuropas: Nikolaus Zrínyi in der politischen Elite des Ungarisch-Kroatischen Königreiches und der Habsburgermonarchie) elsősorban azt vizsgálta, hogy a vitathatatlanul horvát származású szigetvári hős, Zrínyi Miklós (1508–1566) a mohácsi csata utáni néhány évtizedben hogyan váltott Horvátországból Magyarországra hazát, majd vált nem csupán a Magyar–Horvát Királyság, de még az I. Ferdinánd király uralkodása (1526–1564) alatt Közép-Európában létrejött Habsburg Monarchia politikai elitjének és úgynevezett nemzetek feletti arisztokráciájának is igen meghatározó képviselőjévé. Olyan kiemelkedő és elismert politikussá, aki az első pozsonyi koronázódiétán, az 1563. őszi magyar királykoronázási ceremónián az országalmát, I. Ferdinánd 1565. nyári bécsi gyászszertartásán pedig már a Szent Korona másolatát vihette. A kutatócsoport-vezető elemzése érzékletesen jelezte, hogy a horvát grófból magyar arisztokratává emelkedő, elkötelezett törökellenes katonára és politikusra joggal lehet büszke minden horvát és magyar, sőt osztrák és cseh állampolgár, minden zágrábi és csáktornyai, szigetvári és csurgói vagy monyorókeréki lokálpatrióta, azaz egyszerre tarthatjuk őt Közép-Európa közös hősének.

A konferencia utolsó előadójaként pedig Sokcsevits Dénes angol nyelvű szakszerű áttekintésben (Nikola Šubić Zrinski in 19th–20th-Century Croatian Cultural Nationalism) követte nyomon a szigetvári hős horvátországi kultuszát a 19. századtól egészen napjainkig. A bécsi tanácskozás eredményes folytatása volt a Hóvári János vezette „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság által támogatott Zrínyi-konferenciasorozat előző állomásának, a 2016. május 5-én Zágrábban tartott tudományos ülésnek. A konferencia előadásai a tervek szerint önálló német tanulmánykötetben látnak majd napvilágot.