A Zágrábi Egyetem Katolikus Hittudományi Kara (Katolički bogoslovni fakultet – Sveučilište u Zagrebu) szervezésében Katolička crkva i politika címmel nemzetközi egyháztörténeti konferencia zajlott 2024. április 24-én Starigradban. A Hvar-szigeten álló domonkos kolostorban zajló tudományos rendezvényen Sokcsevits Dénes tudományos főmunkatárs és Varga Szabolcs tudományos főmunkatárs képviselte intézetünket.

A Horvát Domonkos Provincia helyi rendházában április 24-én zajlott le a konferencia, amelyen Varga Szabolcs Catholic clergy at the Hungarian Diets in the early modern period címmel tartott előadást, amelyben a pozsonyi országgyűléseken a katolikus egyházi meghívottak és követek csoportját elemezte. Ennek lényege, hogy a Habsburg-királyi dinasztia támogatása és a központi hivatalok vezetőinek kinevezése révén a katolikusok a számarányukhoz képest felülreprezentáltak voltak az államigazgatásban és az országgyűlésen. A katolikus kisebbségen belül a horvát-szlavón egyházi elöljárók számaránya a korszakban folyamatosan nőtt, így érthető okokból merült fel a horvát katolikus egyház önállósodásának gondolata a 18–19. században.

Sokcsevits Dénes előadásának címe: Conflicts over the use of liturgical language in settlements in Northern Bácska at the turn of the 19th and 20th centuries volt. Az előadó a 19. és 20. század fordulóján a vegyes lakosságú bácskai (magyar–horvát, magyar–német) települések lakói között a nacionalizmus eszméinek térhódítása nyomán kialakuló helyi templomi nyelvhasználati konfliktusait mutatta be három település példáján. Katymáron a helyi német és bunyevác–horvát közösség, Hercegszántón a magyar és sokác, míg Baján a ferences templomban a helyi bunyevácok körében tört ki elégedetlenség anyanyelvük háttérbe szorulása miatt. A konfliktusoknak Hercegszántón súlyos következményei lettek: a sokác közösség áttért a szerb ortodox egyházba, és a kalocsai érsekség csak nagy erőfeszítések árán, magyar helyett horvát anyanyelvű plébános(ok) kinevezésével tudta az áttértek háromnegyedét visszahozni a katolikus egyházba.

Hasonló felekezetváltás ugyancsak nyelvi sérelmek miatt Szlavóniában is történt. Maradék község magyarjai reformátussá lettek. Azonban megmaradtak magyarnak, míg a szerb egyház mellett kitartó sokácokból napjainkra szerbek lettek. A bajai konfliktus oka valójában nem a magyar gvárdián tevékenysége volt, hanem az a tény, hogy 1900-ban a Kapisztrán Szent János ferences rendtartományról levált a szlavóniai terület, és egy új, Zágráb székhelyű provinciához csatlakozott, s így a bajai kolostorban nem maradt egyetlen horvátul beszélő szerzetes sem. Előbb más rendtartományból kértek fel horvátul beszélő szerzetes papot a bajai misék megtartására, majd egy fiatal magyar szerzetest Zágrábba küldtek tanulmányokra, így rendezték az ügyet. 

A konferencia részeként az előadók megtekintették Starigradon a 16. századi jeles horvát költő, Petar Hektorović felújítás alatt álló palotáját, a Jacopo Tintoretto egy festményét is őrző egyházi gyűjteményt, majd másnap Hvar városának építészeti örökségét. A konferencia ideje alatt megbeszéléseket folytattak a szervezőkkel és a domonkos egyházi vezetőkkel egy intézményünkkel együtt trilaterális együttműködés lehetőségeiről.