BalkÖtvenéves lett a szarajevói Balkán-kutatások Centruma, Bosznia-Hercegovina Tudományos és Művészeti Akadémiájának kutatóintézete. A jeles alkalomból az intézet konferenciát szervezett 2013. október 24–25-én A balkanológia ma címmel. A konferencián intézetünket Csaplár-Degovics Krisztián és Lukács B. György képviselte.

A konferencia résztvevői értékelték a balkanológiai kutatások jelenlegi helyzetét és várható jövőjét. A lehetséges új kutatási irányok számbavétele mellett szóba került a politika és tudomány kapcsolata is. Az előadók többsége egyetértett abban, hogy a félsziget tudományos kutatóintézetei felett állandósult a politikai nyomás, ami egyre lehetetlenebb szakmai és anyagi helyzetbe hozza a hivatásszerűen tudományműveléssel élőket. Ugyanakkor kritikaként szóba került az is, hogy a nemzeti hagyományokba való bezárkózás a szakma részéről is részben tudatos választás.  

A félsziget történetírásai egyre inkább nemzet- és államtörténelemmel foglalkoznak. A múltkutatásokkal kapcsolatban tendencia, hogy elsősorban olyan esettanulmányok készülnek, amelyeknek a megírását a nemzeti sérelmi politika motiválja és amelyeket meg sem kísérelnek beilleszteni egy szélesebb történeti kontextus, pl. a bizantinológia, oszmanisztika keretei közé (a nemzeti történelmek jó eséllyel „sziget-történelemmé” válnak).

A balkáni mediavisztika képviselői többször szóba hozták, hogy a félsziget levéltári forrásai nagyon szegényesek, így a kutatható kérdések korlátozottak. Mindemellett rendelkezésre áll egy olyan tudásanyag, amelynek értelmezéséhez szükség lenne a magyar középkori kutatások eredményeinek ismeretére. Az előadók közül többen felvetették, hogy legalább tanulmánykötet szintjén megjelenhetne egy összefoglaló munka a Magyar Királyság balkáni politikájáról. A kora újkorral foglalkozók hasonló javaslatokkal álltak elő.