A Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes (CIEPO) 21. szimpóziumának Budapest ad otthont 2014. október 7–11. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Török Filológiai Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében. A CIEPO nemzetközi szervezet, amely az oszmanista, valamint az azt megelőző korszakra vonatkozó turkológiai történeti, filozófiai, irodalmi, vallástörténeti, etnológiai kutatásokat, kutatókat és intézményeket fogja össze. 1974 (Nápoly) óta kétévente tartanak nemzetközi tanácskozásokat, amelyeken egyre nagyobb számban vesznek részt az oszmanisták szerte a világból.
Magyarországon 1986-ban Pécsen és 1997-ben Budapesten (éves) rendeztek már CIEPO szimpóziumot. A mostani rendezvényre több mint180 kutató érkezett, és négy napon keresztül négy párhuzamos szekcióban 156 előadás hangzik el különböző témákban. (Lásd előző tudósításunkat.) 2014. október 7-én a tanácskozást az MTA BTK Országház utcai dísztermében nyitották meg. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója köszöntötte elsőként a rendezvényt és a vendégeket, úgy is, mint házigazda, és úgy is, mint oszmanista kutató. A helyszínről elmondta, hogy az is kapcsolódik a tanácskozás témájához, hiszen Buda valaha az oszmán-török hódoltság alatt élő Magyarország fővárosa volt, egyben a Budai vilajet központja is. Bemutatta a magyar szervezőket, az ELTE Török Filológiai Intézetét, a Szegedi Tudományegyetemet és főként az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontot, amely a rendezvény helyszínét biztosítja. A magyar kutatók kezdettől aktívan vettek részt a CIEPO munkájában, 
nemcsak a Magyarországon tartott CIEPO-tanác
skozásokon. A mostani szimpóziumra 180 kutató jelentkezett szerte a világból, ez mutatja, hogy az oszmanisztika már nem csak egy szűk körű tudományág. Dávid Géza megnyitó beszédében főként bevezető gondolatokat, személyes élményeket osztott meg a közönséggel. Beszélt arról, hogy már 1976-ban ott volt az első CIEPO tanácskozáson, amikor alig negyvenen gyűltek össze, hogy megvitassák az oszmán és a pre-oszmán kutatási témákat. Mára ez a fórum és a résztvevők száma a sokszorosára nőtt, de továbbra is fontos a személyes kapcsolattartás a kutatók között, az együttműködés, az eredmények kölcsönös megismertetése. Michael Ursinus, a CIEPO elnöke is köszöntötte a résztvevőket és a szervező házigazdákat. Kifejezte örömét, hogy ismét Budapesten lehet, ahonnan jó emlékeket őriz és személyes jó viszonyokat ápol magyar kollégáival. A CIEPO – szerinte – a kezdeti, főként személyes kapcsolatokon alapuló kollegiális tanácskozásokból mára már szinte gépezetté nőtte ki 
magát, vezető testületekkel, nagy taná
cskozásokkal, kiadványokkal. A mostani szimpóziumnak is eredményes munkát kívánt. A köszöntők után két nyitóelőadás hangzott el, Hazai György mint a CIEPO egyik alapítója beszélt a CIEPO születéséről, majd Ekmeleddin İhsanoğlu török akadémikus az oszmanisztikai szakirodalomról. A délelőtti megnyitót a CIEPO-díj átadásával zárták. Délután megkezdődtek a szekciók munkái, melyek során négy napon keresztül 42 szekcióban foglalkoznak a kutatók oszmanisztikai témákkal.
Készítette: Farkas Ildikó
