A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja, Monostori Tibor új könyve a napokban látott napvilágot Spanyolországban. A Diego Saavedra Fajardo and the Myth of Ingenious Habsburg Diplomacy: A New Political Biography and Sourcebook (1637–1646) című, 360 oldalas kötet elsősorban az európai, spanyol és osztrák politika-, eszme-, diplomácia- és irodalomtörténet számára hoz nemzetközileg is jelentős újdonságokat. A monográfia tartalomjegyzéke, előszava, bevezetője és névmutatója itt olvasható.
A könyvben a szerző nyolc ország levéltáraiban folytatott kutatásait összefoglalva írta újra Diego Saavedra Fajardo (1584–1648), az aranykori spanyol irodalom és diplomácia egyik jelentős alakjának életútját, az európai történetírásban napjainkig élő évszázados legendákat és mítoszokat jelentős mértékben pontosítva és cáfolva. Kollégánk a hispán politikus, író és gondolkodó pályafutásának kanyarjait, korábban ismeretlen bukásait és tévedéseit az Ausztriai Ház (mai szóhasználattal: Habsburg-ház) spanyol és közép-európai ága közötti kapcsolatrendszerben vizsgálta. Emellett mintegy 100 iratot is kiadott kötetében: leveleket, politikai és államtanácsi dokumentumokat és esszéket, így Saavedra Fajardo III. Ferdinánd császárnak (1637–1657) és Olivares gróf–hercegnek, IV. Fülöp spanyol király (1621–1665) főminiszterének írt, eddig ismeretlen esszéit.
A könyv újdonságai közé tartozik még, hogy elsősorban brüsszeli és velencei iratok alapján a szerzőnek sikerült azonosítania a bécsi politika azon kulcsszereplőjét, aki a dinasztia két ága közötti stratégiai szövetség ellen az 1630–1640-es évek fordulóján, a harmincéves háború (1618–1648) egyik kritikus szakaszában, leginkább küzdött: Heinrich von Schlick, az Udvari Haditanács elnöke (1632–1649) személyében. További jelentős eredmény, hogy Saavedra Fajardo főművének, a 17. században több nyelvre lefordított és 50 kiadást megélt, a Magyar Királyság területén is igen népszerű emblémáskönyvének és politikai esszégyűjteményének (Empresas políticas) megtalálta az eddig ismerten kívül két további, attól eltérő borítólapját, azok keletkezéstörténetét is feltárva.
Az új életrajzhoz elengedhetetlen volt a diplomáciai kémek tevékenységének és azok kapcsolatrendszerének feltárása is. Így például, amikor Saavedra Fajardót 1646-ban eltávolították a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béketárgyalásokról, ahhoz nagyban hozzájárult az is, hogy a diplomata félreérthette, hogy a francia diplomácia egyik kollégájának háztartásába kémeket juttatott, majd ennek nyomait rosszul értelmezve tévesen riasztotta a császár követeit, alaptalanul vádolva árulással társát.
Az elmúlt esztendőkben a Lendület-projekt keretében végzett kutatások eredményeként és annak támogatásával Spanyolországban napvilágot látott kötet jelentőségét jelzi, hogy ahhoz Rafael Valladares, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács szenior kutatója írt előszót.
