Megjelent intézetünk igazgatója, Molnár Antal Zsinatok háborújától a pannon illírizmusig: A magyar–horvát viszony újrafogalmazása a zágrábi zsinaton és Zaicz János pálos szerzetes emlék-iratában (1634–1635) című kötete a Reciti Kiadó Irodalomtörténeti füzetek sorozatában.

A mo­dern nem­zet for­má­ló­dá­sá­val kap­cso­la­tos ku­ta­tá­sok az el­múlt év­ti­ze­dek­ben egy­re na­gyobb hang­súlyt he­lyez­nek a na­ci­o­na­liz­mus 16–18. szá­za­di előz­mé­nye­i­re. Je­len mun­ka a nem­zet­kö­zi his­to­riog­rá­fia ezen irány­za­tá­hoz kap­cso­ló­dik, még­pe­dig egy össze­tett ideo­lo­géma, a déli szláv ka­to­li­ku­sok ál­tal ki­dol­go­zott 16–17. szá­za­di il­lír­iz­mus vizs­gá­la­tá­val. A ku­ta­tás ap­ro­pó­ját egy 2008-ban fel­fe­de­zett do­ku­men­tum, Za­icz Já­nos pá­los szer­ze­tes­nek az 1634. évi zág­rá­bi zsi­nat után össze­ál­lí­tott, ed­dig is­me­ret­len em­lék­ira­ta jelentette.

A modern nemzet formálódásával kapcsolatos kutatások az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a nacionalizmus 16–18. századi előzményeire. Jelen munka a nemzetközi his-toriográfia ezen irányzatához kapcsolódik, mégpedig egy összetett ideologéma, a déli szláv katoli-kusok által kidolgozott 16–17. századi illírizmus vizsgálatával. A kutatás apropóját egy 2008-ban felfedezett dokumentum, Zaicz János pálos szerzetesnek az 1634. évi zágrábi zsinat után összeál-lított, eddig ismeretlen emlékirata jelentette.

A kötet részletesen bemutatja a Pázmány Péter esztergomi érsek által képviselt magyarországi nemzeti konfesszionalizációval szembeforduló zágrábi püspökség lépéseit, az 1633. évi nagyszom-bati nemzeti zsinat ellen tiltakozó, majd VIII. Orbán pápa által érvénytelenített 1634. évi zágrábi egyházmegyei zsinat történetét, illetve a szerzőként azonosított pálos szerzetes életútját és szelle-mi arcélét. A zsinatok konfliktusának eredménye Zaicz emlékirata, a horvát–szlavón egyházi és politikai elit által képviselt rendi (vagy pannon) illírizmus legkorábbi és nagyon plasztikus megfo-galmazása, amely – miként az az illírizmusok tipológiai vizsgálatából egyértelműen kiderül – Rátt-kay György történeti munkájában érte el csúcspontját, és a korai horvát nemzetépítés fontos kiin-dulópontja lett.

A kismonográfiát a zágrábi zsinatra vonatkozó forrásoknak és Zaicz értekezésének kritikai kiadása egészíti ki.

A kötet a kiadó honlapján itt olvasható, letölthető.