A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Horthy-korszak témacsoportja 2013. október 29-én a témacsoport egyes tagjainak új köteteit mutatta be. Fodor Pál, a BTK főigazgatója külföldi távolléte miatt nevében Oborni Teréz, a TTI tudományos titkára köszöntötte a rendezvényt, hangsúlyozva, hogy az új, alig több mint egy éve szervezett témacsoportok – a Magyar őstörténeti témacsoport és a Horthy-kori témacsoport – létrehozását az az elv vezérelte, hogy a társadalom érdeklődésére különösen számot tartó témák tekintetében a Történettudományi Intézet tudományos kutatásai a szakmai körökön túl a közvélemény számára is elérhetőek és ismertek legyenek. A könyvbemutató célja az volt, hogy a témacsoport munkásságának legújabb eredményeit közlő kiadványokat megismertesse a szakmai és a szélesebb közvéleménnyel is.

Elsőként prof. dr. Romsics Ignác, akadémikus, egyetemi tanár (Eszterházy Károly Főiskola) mutatta be a témacsoport fiatal kutatójának, Paksa Rudolfnak a köteteit. Kiemelte, hogy Paksa Rudolf egy év alatt három kötetet is kiadott több mint egy évtizedes kutatómunkájának eredményeként a magyar szélsőjobboldal történetéről, különböző ágairól, pártjairól, személyeiről, ideológiájáról. Fontos, hogy ezekből kettő a szélesebb közönség számára, tudományos ismeretterjesztő céllal íródott. Paksa Rudolf könyveiben elkülöníti a szélsőjobboldal különböző formáit és ideológiáit; meghatározza társadalmi hátterét, pontosabban azt, hogy nem azonosítható egyetlen társadalmi réteggel sem, hanem inkább egy alternatív elitet képezett azáltal, hogy  a társadalom minden rétegét képviselte. Historiográfiai áttekintést is ad a szélsőjobboldallal eddig foglalkozó szakirodalomról, amely egészen az 1990-es évek végéig nem tudott az ideológiai szempontoktól mentesen közelíteni a témához, és csak 2000 után jelent meg egy ideológiai kötöttségek által nem meghatározott új kutató generáció.

Paksa Rudolf kötetei: A magyar szélsőjobboldal története. Budapest, 2012, Jaffa Kiadó; Szálasi Ferenc és a hungarizmus. Budapest, 2013, Jaffa Kiadó–MTA BTK TTI; Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Budapest, 2013, MTA BTK TTI–Osiris Kiadó.

Szakály Sándor (a BTK TTI Horthy-kori témacsoportjának vezetője) köteteit prof. dr. Mezey Barna az MTA doktora, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora mutatta be. Szakály Sándor munkásságának méltatásában kiemelte, hogy elsőként dolgozta fel tudományosan, a korábbi tévhiteket megcáfolva és a régebbi elfogult szemlélet megbélyegzéseitől megszabadítva a Horthy-kori rendvédelem történetét. Könyve nagy részében a királyi csendőrség vezetőinek (126 fő) életrajzát adja közre 1919 és 1945 között, számba veszi iskolázottságukat, nyelvismeretüket, rendfokozataikat és beosztásaikat, kitüntetéseiket, valamint családi hátterüket és állapotukat. Mezey kiemelte a könyv egyik újdonságát, hogy Szakály kutatásai bemutatták: általában a korabeli középosztály alsó (és nem a felső) rétegeiből származtak a magas rangú csendőrtisztek, valamint inkább városi környezetből (és nem a falusi társadalomból). Reputációjuk magasabb volt a katonatisztekénél, így megállapítható, hogy a csendőrtiszti pálya a társadalmi felemelkedés fontos és eredményes lehetősége volt.

A másik ismertetett kötet Szakály Sándor sokszínű munkásságát bemutató tanulmánygyűjtemény. Az írások között „komoly” – mint a Volt-e alternatíva? címmel Magyarország második világháborús hadba lépéséről szóló tanulmány – és „könnyedebb” témák is találhatóak, mint egy katonatiszt házassági kérvényének ügye, amelyek azonban korántsem kevésbé fontos adalékot nyújtanak a korszak körülményeinek megértéséhez, és egyben betekintést is adnak a korszak hangulatába.

Szakály Sándor kötetei: Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették. Budapest, 2013, Magyar Napló Kiadó. Trianon, honvédség, háború, sport. Válogatott írások Magyarország XX. századi történelméről. Budapest, 2013, Kárpátia Stúdió.

Az Ujváry Gábor (BTK TTI tudományos főmunkatársa) által szerkesztett köteteket prof. dr. habil. Gergely András egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem) mutatta be. A bécsi magyar nagykövetségi épület című kötet reprezentatív kiadvány, ugyanakkor nem csak „díszkönyv” vagy ismeretterjesztő kötet. A magyar és német nyelven egyaránt kiadott tanulmánykötetben az osztrák–magyar kapcsolatok és a bécsi magyar hivatalok történetének neves és ismert szakértői – Somogyi Éva, Gecsényi Lajos, Pritz Pál, Kelényi György, Fazekas István és Ujváry Gábor – mutatják be tudományos igénnyel az 1747 óta magyar állami tulajdonban lévő, Bécs egyik legszebb barokk épületeként számon tartott nagykövetségi palota több mint két és fél évszázados históriáját. A művészettörténeti értékekben is rendkívül gazdag épületben működött egykor a magyar királyi kancellária, a király személye körüli minisztérium és a magyar követség.
A Klebelsberg Kuno kultuszminiszter válogatott írásait tartalmazó kötet – amelyhez Ujváry színvonalas bevezető tanulmányt írt – a kiválasztott forrásanyaggal jól mutatja Klebelsberg koncepciójának elemeit a nagyközönség számára is.

Az Ujváry Gábor által szerkesztett kötetek: A bécsi magyar nagykövetségi épület. Hivatal- és művészettörténeti tanulmányok. Budapest–Wien, 2012, Magyarország Külügyminisztériuma–Magyarország Nagykövetsége, Bécs; „A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter”, gróf Klebelsberg Kuno. Budapest, 2013, Kairosz.