2022. november 17-én Rómában a Hitterjesztés Szent Kongregációja alapításának 400. évfordulója alkalmából rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen előadást tartott Molnár Antal, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja, intézetünk igazgatója, tudományos tanácsadója, akivel a Vatikáni Rádió is interjút készített a rendezvénnyel kapcsolatban.


propagandafide3 btk

Az Euntes in mundum universum című tudományos tanácskozást az Evangelizációs Dikasztérium, a Pápai Urbaniana Egyetem és a Történettudományok Pápai Bizottsága szervezésében 2022. november 16. és 18. között tartották. A nemzetközi konferencia mindenekelőtt a XV. Gergely pápa által 1622. január 6-án, négyszáz éve alapított Sacra Congregatio de Propaganda Fide (Hitterjesztés Szent Kongregációja) intézménytörténetét tárta fel.

A jeles jubileum alkalmából tartott ünnepi események közül ez a konferencia tekinthető az Apostoli Szentszék részéről rendezett legrangosabb tudományos rendezvénynek.

A Pápai Urbaniana Egyetemen megrendezett konferencia öt szekciója – amelyen öt kontinens kilenc országából huszonnégy előadó vett részt – azt a hitterjesztő szolgálatot, teológiai és tudományos munkát mutatta be, amelyet a kongregáció történetének négyszáz éve alatt folytatott, elősegítve a felekezetek közötti konfliktusok megoldását és a párbeszéd kialakítását. A Propaganda Fide Kongregáció új elnevezése 1988-tól Népek Evangelizációjának Kongregációja lett, feladatait 2022. június 5-től az Evangelizációs Dikasztérium látja el.

A tanácskozáson Molnár Antal „Terrae missionis” nel vecchio continente: la Sacra Congregazione de Propaganda Fide e l’Europa tra ’600 e ’800 [„Terrae missionis” az öreg kontinensen: a Hitterjesztés Szent Kongregációja és Európa a 17–19. század között] címmel tartott előadást, amelyre november 17-én, csütörtökön délután 14:30-tól a harmadik – Al servizio della fede e dei popoli in tutti i continenti [A hit és a népek szolgálatában minden kontinensen] című – ülésszakon került sor.

A konferencia teljes programja itt elérhető. 

propagandafide3 btk

A Vatikáni Rádióban P. Vértesaljai László SJ készített interjút Molnár Antallal a Propaganda Fide Kongregáció négy évszázados alapításának római emléküléséről.

Molnár Antal a beszélgetés során elmondta, hogy a Történettudományok Pápai Bizottsága – mint a Vatikánban egy kutatóintézet feladatait ellátó intézmény – egyik legfőbb kötelessége az, hogy megszervezze azokat a tudományos értelemben és szimbolikusan is jelentős megemlékezéseket, amelyek az Apostoli Szentszék és a katolikus egyház legfontosabb évfordulójára reflektálnak.

Molnár Antal kiemelte, hogy a Propaganda Fide Kongregáció tekinthető az egyik legjelentősebb kongregációnak azok közül, amelyeket a 16–17. században a római pápák alapítottak, mindenekelőtt azért, mert az univerzalitás igényével jött létre, hatóköre nemcsak a Pápai Állam, vagy Itália területére, hanem az egész világra kiterjedt. Az alapító, XV. Gergely pápa személye is rendkívül fontos, akinek bár igen rövid pápaság adatott meg – alig két év –, mégis számos jelentős reform, politikai cselekvés fűződik a nevéhez. Ő volt az egyetlen olyan pápa a 17. század első felében, akinek nagyon határozott birodalmi politikája volt.

Mint Molnár Antal elmondta, a hit terjesztését általában tengerentúli, ázsiai, afrikai, dél-amerikai perspektívában szokás vizsgálni, de a 17. század elején a Propaganda Fide Kongregáció megalapításában legalább ennyire fontos szerepet játszott – ha nem fontosabbat – az európai helyzet. A kongregáció megalapításnak hármas célkitűzése volt: a nem keresztények térítése, az ortodoxok és protestánsok visszavezetése a katolikus egyházba, illetve a katolikus kisebbségek gondozása. Az utóbbi kettőnek jelentős európai dimenziója volt, ami Molnár Antal előadásának témáját is adta a konferencián. Európa ekkor ugyanis globális missziós központtá vált, fontos részét képezte az első nagy globalizációnak, amely pontosan a Propaganda Fide Kongregáció nevéhez fűződik.

Az interjúban Molnár Antal kitért arra is, hogy a propaganda latin szó jelentése milyen változásokon ment keresztül az évszázadok során, és nem lehet a 20. század szemüvegén keresztül nézni a 17. századi névválasztást. Akkor a hit komplex módon történő terjesztését, propagálását, a mai értelemben vett missziót jelentette, és nem volt semmi köze a 20. századi diktatúrák propagandafogalmához, amely a közvélemény manipulatív formálására vonatkozik.

Molnár Antal hangsúlyozta: a konferencia során világossá vált, hogy a Propaganda Fide Kongregáció a római kúrián belül olyan intézmény volt, amely a keresztény ember méltóságát a leginkább szem előtt tartotta. Az intézmény határozottan képviselte azt is, hogy mindenkinek az anyanyelvén kell az evangéliumot hirdetni, ezért óriási érdemei vannak a modern nyelvtudomány, a szótárak, nyelvtanok készítésének terén is.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.