Zágrábban mutatták be 2022. november 7-én Molnár Antal, intézetünk igazgatója, tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese Zagrebačka biskupija i osmanska Slavonija u 17. stoljeću – Uloga Katoličke crkve u teritorijalnoj integraciji kontinentalne Hrvatske című kötetét.


zagrab 2022

Tekintettel arra, hogy a könyvet megjelentető Horvát Történeti Intézet palotájában – amely 2020 tavaszán a zágrábi földrengésben megsérült – éppen most kezdődtek a felújítási munkálatok, a könyvbemutatót a Horvát Sárkány Testvériség (“Braća Hrvatskoga Zmaja”) nemrég felújított óvárosi székházának lovagtermében rendezték meg.

A jelenlevőket Mario Jareb történész – mint a Horvát Sárkány Testvériség tagja – köszöntötte házigazdaként. A Testvériség 1905-ben alakult Zsigmond király Sárkányrendjének mintájára. Egyik alapítója a történész Velimir Deželić volt, akinek dédunokája, Đuro Deželić jelen volt a könyvbemutatón. A Horvát Sárkány Testvériség történetének legismertebb mozzanata Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf hamvainak Bécsújhelyből Zágrábba hozatala és a zágrábi székesegyházban való ünnepélyes újratemetése 1919-ben.

zagrab4 2022A Horvát Sárkány Testvériség (“Braća Hrvatskoga Zmaja”) zászlószalagjai

A házigazda köszöntője után a könyvet kiadó Horvát Történeti Intézet igazgatója, Gordan Ravančić köszöntötte a jelenlevőket. A kötetet a Horvát Történeti Intézet két tagja, a könyv szaklektorai, Robert Skenderović és Vedran Klaužer, valamint a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Sokcsevits Dénes méltatták.

Robert Skenderović beszédében kiemelte, hogy a szerző mind a magyar, mind a horvát historiográfiában otthonosan mozog, és könyvének nagy értéke, hogy e ténynek köszönhetően új szemszögből vizsgálja a horvát egyháztörténetet, a korabeli magyar és horvát viszonyok párhuzamos összehasonlításával, amivel eddig adós volt részben a magyar, de még inkább a horvát történetírás. E szemlélete révén nemcsak az újonnan feltárt források bemutatása, hanem valós történeti összefüggéseibe helyezése is a mű nagy érdeme.

Vedran Klaužer rámutatott, hogy Molnár Antal művében egyértelműen megerősíti: a zágrábi püspökségnek a 17. században kezdődő szlavóniai horvát nemzeti integrációs folyamatban rendkívül fontos szerepe volt, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a balkáni keresztény (esetünkben boszniai katolikus) népesség a Horvát Királyság népei közé integrálódjon, és a modern horvát nemzet létrejöjjön.

zagrab2 2022

A BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Sokcsevits Dénes hangsúlyozta a zágrábi püspökség 17. században játszott jelentős szerepét a Dráva északi partján letelepedett horvátok körében, s dicséretesnek mondta a szerző kutatásait a hazai horvát népesség története szempontjából is. Kiemelte, hogy a Molnár Antal által bemutatott helyzet – a zágrábi püspökség joghatóságának és befolyásának erősítése a Dráva–Száva közének keleti felén, valamint a balkáni katolicizmus északi és nyugati irányú terjeszkedése (bosnyák ferencesek megjelenése) által az oszmán időkben létrehozott sajátos kettőség – voltaképpen csak 1900-ban szűnt meg. Ekkor ugyanis az egykori bosnyák rendtartományból alakult, a Szávától Budáig terjedő Kapisztrán Szent János provincia kettéoszlott egy magyar egyházi struktúrába illesztett és egy Zágráb fennhatósága alá kerülő horvát részre.

zagreb ma

Molnár Antal a rendezvényen köszönetet mondott a kötet megírásában nyújtott segítségért valamennyi közreműködőnek, valamint a könyvbemutató szervezőinek. Beszédében elmondta:

„A zágrábi püspökök tevékenyége az oszmán Szlavóniában a balkáni és magyar egyházi joghatóságok keveredését jelentette. Ezt a nagyon bonyolult helyzetet csakis a fentebb vázolt komplex megközelítéssel lehet megérteni. A magyar püspökök a 17. században intenzív joghatóságot fejtettek ki az oszmán uralom alá került egyházmegyéjükben, ezzel szerves részét képezték a magyar rendi intézmények jelenlétének az oszmán Magyarországon.

A zágrábi püspökök a magyar főpapokhoz hasonlóan gyakorolták a joghatóságukat az oszmán Szlavóniában, de ez elsősorban nem az ő joghatóságuk kiterjesztését jelentette, hanem sokkal inkább a balkáni egyházi intézmények, mindenekelőtt a boszniai ferences rendtartomány szlavóniai kolostorainak expanzióját nyugat felé, a Horvát Királyság irányában. Ezzel egy nagyon hasonló jelenség Magyarországon és Horvátországban más célokkal és jelentéssel bírt. A magyar és horvát történelem összehasonlító vizsgálata ebben az esetben is nagyban elősegíti mindkét ország egyháztörténelmének megértését. Ha a jövőben ez az összehasonlító szempont még inkább általánossá válik, akkor, úgy gondolom, a könyvem elérte a célját.”

A teljes beszéd itt olvasható.

A könyvbemutató meghívója és a kötet borítója letölthető.