Megjelent Demeter Gábor és Bagdi Róbert új, közös kötete A társadalom differenciáltságának és térbeli szerveződésének vizsgálata Sátoraljaújhelyen 1870-ben (A GIS lehetőségei a történeti kutatásokban). A Tringli István ötlete inspirálta munka a vallási és foglalkozási elkülönülés, a lakhatási viszonyok, a gazdasági potenciál és a demográfiai jellemzők térbeli sajátosságainak, illetve a társadalom differenciáltságának bemutatását célozza meg Sátoraljaújhely példáján az 1870-es népszámlálás adatainak térképi megjelenítésével és azok statisztikai kiértékelésével. 

A kötet szerzőinek egyszerre célja a társadalom térbeli mintázatának rekonstrukciója és vertikális struktúrájának megismerése: ez pedig olyan eszközöket és módszereket igényel, melyek (a) egyaránt képesek nagy mennyiségű adat tárolását, rendezését és elemzését, továbbá (b) megjelenítését is elvégezni, azaz egyesítik a statisztikai kiértékelések és a térképek előnyös tulajdonságait. Jó alaptérkép és szisztematikus, jól szervezett adathalmaz esetében erre a térinformatikai módszerek messzemenően alkalmasak.

A kísérleti jellegű kötet (hasonló, térkép és adathalmaz összekapcsolásán alapuló történeti demográfiai vizsgálatokat célzó munkát Mazsu János kutatócsoportja végzett egy OTKA keretein belül ) első felében a térinformatikai módszerek társadalom- és gazdaságtörténeti, történeti földrajzi célú vizsgálatokra való alkalmasságát elemeztük elsősorban módszertani szempontok érvényre juttatásával. A módszertani kérdések érintik mind a megfelelő alaptérkép, mind az alapegységet reprezentáló entitások kiválasztásának kérdését, mind pedig a bemenő adatok információvesztéssel járó szelekciójának és átstrukturálásának szükséges minimális és megengedhető maximális mértékét, valamint a kérdőívezés során felvett adatokból indirekt módon előállított (származtatott) komplex, a gazdasági-szociális helyzetre utaló változók alkalmazhatóságát.

A második részben a térbeliséggel (is) rendelkező jelenségeket háztartásszinten elemezve bemutatjuk a város 1870-es társadalmi-gazdasági helyzetét feltáró atlaszát, bemutatva a vallási és foglalkozási elkülönülés, migrációs sajátosságok, a lakósűrűség térbeli mintázatának, a háztartás létszámának, a lakásállomány méretének területi sajátosságait és a társadalom presztízs szerinti és szektorális szerveződésének horizontális struktúráját.

A harmadik részben a térképes állományhoz kapcsolt adatbázis adatainak elemzését elvégezve a társadalom térbeliséggel nem jellemezhető folyamatait vetjük statisztikai elemzés alá a több-változós statisztika és kereszttáblás lekérdezések (halmazműveletek, eloszlásvizsgálatok) segítségével.

A népszámlálási kérdőívek anyaga alapján a következő (térbeliséggel is jellemezhető) kérdésekre kaphatunk választ:

– Létezett-e felekezetek szerinti térbeli elkülönülés, koncentrálódás a vallási szempontból igen heterogén településen?

– Létezett-e foglalkozások szerinti térbeli koncentráció vagy az ipari forradalommal 1870-re már fellazult a hagyományos és céhes keretekre jellemző sajátosság? A boltok–üzletek eloszlása sűrűsödést, vagy egyenletes eloszlást mutat?

– A demográfiai helyzethez kapcsolódóan: a gyermekek száma, aránya mutatott-e területi (felekezeti, foglalkozáscsoport szerinti)13 eltéréseket?

–A szociális helyzethez kapcsolódóan: volt-e a lakhatási viszonyok különbségeinek térbeli mintázata (szobaszám, lakósűrűség)?

– A korstruktúrának van-e speciális térbeli mintázata?

– A vagyoni helyzethez kapcsolódóan: a keresők aránya a családban, a cselédet tartók el-helyezkedése (és vallása), az egy szobára jutó lakók száma és derivált változók alapján képzett gazdasági potenciálja mutatott-e területi sajátosságokat?

– A helyi születésű és migráns lakosság elhelyezkedésének voltak-e területi sajátosságai? 

– Lehetséges-e a családi kapcsolatok térbeli hálózatának nyomon követése, van-e területi vagy foglalkozási sajátossága a házasságok mintázatának, rokoni kapcsolatoknak?

 Jellegéből fakadóan az adatbázis lehetővé teszi a vizuális megjelenítésre nem alkalmas kérdéskörök statisztikai vizsgálatát is. Az egyes vallási csoportok területi elterjedésének, szegregációjának elemzésén kívül így lehetőség van azok társadalom-struktúrájának, foglalkozás-szerkezetében megfigyelhető különbségeinek, szociális viszonyainak, életkor szerinti megoszlásának, migrációs szokásainak vizsgálatára. Elemezhető az egyes felekezetek társadalmi presztízs alapján mérhető súlya a többihez képest (a reformátusok a városi és megyei pozíciókat uralták, noha számban kevesebben voltak,  a cselédek zöme görög katolikus volt, az izraeliták cselédei között nagy számban találunk keresztényeket), vagy belső differenciáltsága (szembeszökő akár a zsidóság kapcsán is). Korcsoport szerinti bontást alkalmazva lehetőség nyílik az egyescohorsok vallási, foglalkozási, migrációs, szociális sajátosságainak, különbségeinek elemzésére. Így az egyetlen idő-pontra vonatkozó adatok ellenére a vizsgálat csak részben statikus, tendenciák, trendek kimutatására is alkalmas. Vizsgálhatók a migráns és autochton társadalmi csoportok foglalkozás- vallás- és kor szerinti különbségei, a migrációs irányok, távolságok és ezek időbeli változása; a vegyes házasságok társadalmi elterjedtsége (az izraelitákat kivéve); az egyes foglalkozástípusok vallási, kor szerinti heterogenitása, családmérete, felül- és alulreprezentáltsága.