Magyarország és az ENSZ, 1945-től napjainkig  

2024. július 2-án kutatócsoport jött létre Magyarország és az ENSZ kapcsolatainak történeti vizsgálatára a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet keretében, amely a Történettudományi Intézetben tartja megbeszéléseit és konferenciáit, és ez az intézmény a kiadója a publikációinak is. Vezetője: Kecskés D. Gusztáv tudományos tanácsadó.

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (HUN-REN BTK) és a Társadalomtudományi Kutatóközpont (HUN-REN TK) 2024. október 24-én együttműködési megállapodást kötött a kutatócsoport közös támogatására.

A nemzetközi és a magyar közvélemény csupán töredékes ismeretekkel rendelkezik az ENSZ globális intézményrendszeréről, amelynek normaalkotó, szabályzó és ellenőrző tevékenysége az emberi lét szinte minden szférájára kihat az élelmezéstől az egészségügyig, a kultúrától a nukleáris biztonságig. A kutatócsoport ezt a nagy jelentőségű, de kevéssé ismert kapcsolatrendszert és annak magyar vonatkozásait kívánja széleskörű nemzetközi és hazai empirikus kutatások, elsődleges források révén feltárni és a széles közönség számára bemutatni.

A csoport tagjai, jelenleg mintegy 50 fő, számos felsőoktatási intézményből és kutatóintézetből verbuválódik (lásd a kutatók affiliációit). Terveink szerint évente konferenciát tartunk, melyhez kapcsolódóan tanulmányköteteket adunk ki. Időről időre monográfiákat és kismonográfiákat publikálunk (pl. Magyarország és az UNESCO, ENSZ békefenntartó műveletek, stb.). A kutatások eredményei tankönyvek, előadások és speciálkollégiumok formájában hozzájárulhatnak a nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatók képzéséhez és az ENSZ-területtel foglalkozó szakemberek, diplomaták és katonatisztek felkészüléséhez is.

A tervezett publikációk, amelyek közül az első a kutatócsoport 2025. évi tanulmánykötete, két fő kérdésre keresik a választ. Egyrészt azt vizsgáljuk, hogy az ENSZ intézményrendszerének és döntéseinek milyen hatásai figyelhetők meg Magyarországon az egyes kutatási területeken (mezőgazdaság, egészségügy, kultúra stb.). Másrészt azt tanulmányozzuk, hogy Magyarország (a kormányzat és annak alrendszerei) hogyan befolyásolta a világszervezetben meghozott döntéseket.

A témáról rendelkezésre álló szakirodalom csekély és elavult. Különösen fontosnak tartjuk az alapos, lehetőség szerint mindenre kiterjedő forrásfeltárást és feldolgozást. Minden résztéma megírásához a következő három levéltári forráscsoportot egyaránt fel kívánjuk használni: a) a magyar kormányzati- (külügyi és egyéb minisztériumi) és pártdokumentumok 2014-ig (pártanyagok 1989-ig); b) az adott ENSZ intézmények hivatalos, nyilvános dokumentumai és a titkárságok belső levéltári anyaga; c) a nyugati nagyhatalmak külügyi iratai (amerikai, angol és francia). Az oral history interjúk elkészítésének is nagy jelentőséget tulajdonítunk.

Az egyes résztémákat interdiszciplináris megközelítéssel dolgozzuk fel, amelynek során a történettudomány, a politológia és a jogtudomány módszereit egyaránt alkalmazzuk. Ennek különös jelentőséget ad a kutatás hatókörének kiterjesztése napjainkig.

Munkatársak

Hírek, események