Műhelykonferencia a balatoni történeti kutatás kevésbé ismert fejezeteiről az MTA BTK TTI történészének részvételével
2012. május 22-én rendezték meg Siófokon, a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár (BRTK) Előadótermében, 15 órai kezdettel a Balatoni mozaikok című konferenciát. Az ülés célja az volt, hogy történész-kutatók olyan érdekes és értékes történeti témákat tárjanak egymás és a hallgatóság elé, amelyekről mind a szakma, mind a nagyközönség kevesebbet hallott.
Elsőként Katona Csaba történész szólalt fel, az MTA BTK TTI képviseletében „…kártyánál, cigánynál, majálisnál mélyen benyúlt a bugyellárisba a fürdővendég…”, a szórakozás törvénytelen formái a 19. századi Balatonfüreden sokat sejtető című előadásával. A történész Balatonfüred egyik kevésbé ismert területéről, az illegális szórakozásokról számolt be. A fürdőhelyen a fürdővendégek között nem csupán törvénytisztelő polgárok mulatoztak nyaranta, hanem félvilági elemek is, de sokszor a tisztes megélhetésből élők is a lazább szórakozások felé mozdultak el. Elsősorban az illegális szerencsejáték, főleg a kártya, valamint a prostitúció jellemezte a nyári Füred mindennapjait a polgári szórakozások és a gyógyulás mellett. A hamiskártyások (falschenspielerek) és prostituáltak nyaranta főleg Pest-Budáról (Budapestről) érkeztek Füredre, azaz a kereslet követte a kínálatot. Az előadó két konkrét példával, Román József és Prodanovits Dániel állítólagos pesti ügyvédek hamiskártyázásból fakadó viszályának történetével, valamint az ifjú gróf Zichy Gézának a „nemzet bárója”, azaz Bizay Mihály által vezérelt nyári „tobzódásaival” illusztrálta a fürdői életvitel árnyoldalát.
A referátumok sorát a házigazda siófoki intézmény (BRTK Könyvtár) igazgatója – és a konferencia kezdeményezője –, Kovács Emőke folytatta. Egy elfelejtett nőalakról, Belházy Margitról – ismertebb korabeli becenevén Bimbiről – szólt. Ő volt a két világháború között az első nő, aki átúszta a Balatonfüred és Siófok közti 13 kilométeres távot. Az első Balaton-átúszóról, Szekrényessy Kálmánról elnevezett úszóversenyeken három alkalommal vett részt, 1925-ben, 1926-ban és 1927-ben, mindháromszor bajnokká avatták. Az előadás bemutatta a balatoni úszóversenyek történetét a kezdetektől, sőt kitekintett a második világháború utáni időszakra is. A konferenciára ellátogattak Belházy Margit úszónő közvetlen leszármazottai is.
A rövid szünetet követően Varga István, a fonyódi könyvtár és művelődési központ (FOKI) igazgatója vetítéssel egybekötött bemutatója a társadalmi elit nyaralásait vázolta fel Fonyód-Bélatelepen, elsősorban a két világháború között. A fonyód-bélatelepi villasoron gyakran megfordultak a társadalmi-politikai elithez tartozó, közéleti szerepet is vállaló előkelőségek. Az 1900-as évek elejétől birtokolta fonyódi nyaralóját Simonyi-Semadam Sándor budapesti ügyvéd, aki 1920-ban, a trianoni béke aláírása idején Magyarország miniszterelnöke volt. Az 1920-as években nyaranta Ripka Ferenc budapesti főpolgármester vendégeként több alkalommal megfordult Fonyód-Bélatelepen Bethlen István miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Vass József népjóléti miniszter. A Habsburg hercegi család tagjai, József és fia, József Ferenc is gyakran látogattak el Bélatelepre az 1920-as években, míg Albrecht főherceg 1927-ben a Balatont is átúszta Badacsony és Fonyód között, és az itt táborozó cserkészeket is meglátogatta nyaranta.
A tanácskozás fajsúlyos témával zárult. Soós Viktor Attila, az ELTE BTK doktorandusza, egyháztörténész Badalik Bertalan és Klempa Sándor 1956 utáni tevékenységéről szólt a veszprémi egyházmegye élén. Badalik Bertalan püspök letartóztatása – 1957. augusztus 15. – után lett püspöki helynök, majd apostoli kormányzó Klempa Sándor. Kettejük kapcsolata nem egyszerű munkakapcsolat volt, hiszen túl azon, hogy már korábban is együtt dolgoztak, és Klempa átvette Badaliktól a veszprémi egyházmegye kormányzását, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) hatására Klempa „László” fedőnév alatt jelentéseket írt, és információkat szolgáltatott Badalikról. Badalik Bertalant 1945-től megfigyelte az állambiztonság, mindent megtettek, hogy elmozdítsák a veszprémi egyházmegye éléről, amire 1957. augusztus 15-én került sor.
A négy történeti előadást követően 17.30-kor egy nagyon igényes kivitelezésű, balatoni vonatkozású dokumentumfilmmel zárták a tanácskozást. Tóth Péter 2011-ben készült, Várak és várromok című színes, ismeretterjesztő filmje. A rendező a Balaton-felvidék egyedi tájértékeit bemutató filmsorozatának immár második része a várakkal és várromokkal foglalkozó mű. A témában egyedülálló film történész-szakértőkkel, kiváló képanyaggal és hatásos narrációval készült. A rendezvényen tiszteletét tette a film készítője is.
A Balatoni mozaikok című műhely-konferencia az első kezdeményezés volt Siófokon, de a szervezők – a rendezvény sikeressége miatt is – a jövőben tervezik a folytatást.
Kovács Emőke
