Miközben az analitikus, módszeres, logikus és racionálisan okfejtő skolasztikus teológia szülötte a modern tudomány, napjaink tudományos közélete erről megfeledkezve jószerével pusztán csak a materialista vagy az agnosztikus – Katherine Ewing kifejezésével élve: reduktív ateista – világkép talaján álló művekre tekint úgy, hogy eleget tesznek a tudományosság követelményeinek. Jól szemlélteti ezt, hogy amikor a most megjelent Vallás – világkép – tudomány. A keresztény tudományos értelmezési keret létjogosultsága című kötet szerzője, Szulovszky János, az MTA BTK Történettudomány Intézete Újkori témacsoportjának tudományos főmunkatársa 2013 októberében vitaindító előadásában feltette a kérdést, hogy lehet-e a szellemi világ néprajzának keresztény tudományos értelmezése, a hozzászóló négy szaktudósból három kategorikusan elutasította ennek lehetőségét.
Szulovszkynak sem a vitaülésen, sem a vita anyagát közlő szakfolyóirat hasábjain nem volt lehetősége arra, hogy valamennyi bíráló megjegyzésre és ellenvetésre érdemben reflektáljon, s ez arra késztette, hogy könyv formájában adja közre részletes válaszát.
E kötetben nemcsak meggyőző érvekkel támasztja alá a keresztény/keresztyén tudományos értelmezési keret létjogosultságát s vázolja ennek alapvető elemeit, valamint néhány „folklór-kontextussal” rendelkező esetet ismertetve szemlélteti a transzcendens világ törvényszerűségeit, hanem arra is rámutat, hogy merő tévedés, tudományosan teljesen megalapozatlan az összehasonlító vallástudománynak az a sarkalatos dogmája, mely szerint csak úgy lehet tudományos igényű elemzést végezni, ha kutatóként minden vallástól, vallási megnyilvánulástól egyenlő távolságra állunk.
