Eseménynaptár
Ismertető
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete szervezésében kerül sor Sánta Sára Ókorkutatás a 16–18. századi Magyarországon című előadására.
- Időpont: 2025. február 11. (kedd), 11 óra
- Az előadás helyszíne: HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 5. emelet
Miről szól az előadás?
A történelmi Magyarország szinte teljesen lefedte az ókori Pannonia és Dacia területét, és bár eltérő intenzitással, de mindkét provincia területén tovább élt az antik múlt emléke. A római kor mementóit – épületromokat, sírköveket, feliratokat – krónikásaink már a 13. században elkezdték bizonyos történelmi események bizonyítékaként értelmezni, a 15. században pedig – a humanista gyűjtőszenvedély mellett – az uralkodói reprezentáció részévé is váltak.
A 16. században már tudományos művek is foglalkoztak a két provincia tárgyi leleteivel, Szamosközy István Analecta lapidum… című műve volt az egyik első jelentős munka a témában. A 17. században is találunk nyomokat az érdeklődés meglétére: például Inchofer Menyhért és Szentiványi Márton is érintette munkáiban az antik Pannonia témáját. A 18. század pedig már bővelkedett olyan tudósokban – Hidi Gergely, Timon Sámuel, vagy például Bél Mátyás működését említhetjük – akik hazánk ókori múltjának feltárásában fontos szerepet játszottak.
Előadásomban egyfelől azt szeretném megvizsgálni, hogy miként változott meg a társadalom viszonyulása a római emlékekhez a korszakban. Részben ehhez kapcsolódóan, eme változó viszony szemléltetéseként azt szeretném bemutatni, hogy a kora újkorban kik, és milyen motivációval fordultak a római emlékek felé, valamint felvázolni azt az ívet, amely a régiségbúvár érdeklődéstől elvezetett a 18. század második felében meginduló tudományos igényű ókorkutatásig. Szólni fogok eredeti és hamisított feliratokról, éremgyűjtő arisztokratákról, iskolai jegyzetekről, tudós vitákról, antik városok elhelyezkedése utáni nyomozásokról s immár valódi ásatásokról is.
Helyszín
