A Történelmi Szemle 2024. évi 1. számában Kertész Balázs három adalékkal szolgál Székesfehérvár középkori történetéhez a királyi tartózkodási hely, a vásár és a városi oklevéladás összefüggéseit vizsgálva. A fehérvári káptalan 13. századi, napi keltezés szempontjából figyelembe vehető fassionalis okleveleiről állított össze táblázatot, valamint egy forrás[részletet] is közöl. B. Halász Éva a szlavón várnemesek családi kapcsolatait és hálózatukat vizsgálja a 15. század végén és a 16. század elején. Arra keresi a választ, hogy az oklevelekből milyen képet alkothatunk a családtagok kapcsolatáról, illetve megrajzolható-e ezek alapján családokat összekötő hálózat. Mikó Gábor tanulmánya I. Mátyás király Johann Georg Schwandtner elveszett gyűjteményében fennmaradt leveleskönyvének problematikájával foglalkozik. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy azonos-e a 296 misszilist tartalmazó elveszett gyűjtemény a kassai kiadással, pontosabban ez lehetett a két forrása közül az egyik. Papp Júlia egy képekkel gazdagon illusztrált (a folyóirat fekete-fehér nyomása ellenére igen kifejező módon, gondos válogatást tükrözve) tanulmányban mutatja be az 1515-ös bécsi Habsburg–Jagelló kettős eljegyzés 16–19. századi reprezentációját.

Demeter Gábor és Tompa László az úrbéres lakosság életkörülményeinek különbségeit mutatják be a 18. századi birtoktípusokon. Aki még tájékozódna a témában, ajánljuk figyelmébe Demeter Gábor: Területi egyenlőtlenségek nyomában a 18. századi Magyarországon [Bp., 2024. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. A Vidék Vonzásában 7)] című kötetét, amelyben szintén rengeteg adattal (táblázatban, diagramm formájában, és térképre vetítve is) alátámasztott feldolgozást olvashat a témában.

Göncz László tanulmánya a Muravidék 1919-es békekonferencián felmerült hovatartozásának kérdéskörét vizsgálja a szlovén levéltári anyagok és szakmunkák felhasználásával. A Muravidékre lassan formálódó igény „evolúciója” (előzményektől a hivatalos követelésig) olvasható írásában, térképekkel segítve a téma átláthatóságát. Farkas Kornél és Rosu Kriszta a II. világháború következtében külföldre került műtárgyak 1946–1949 közötti hazahozatalát mutatják be. A szervezeti, intézményi háttér bemutatásán túl az ott keletkezett iratok alapján világítják meg a művészeti javak „hazatérésének” folyamatát.

A kiadvány tartalomjegyzéke itt olvasható. Vásárlással és rendeléssel kapcsolatos infomációk pedig itt elérhetők.