Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Györffy György, a 20. századi magyar középkortörténet-írás kimagasló jelentőségű tudósa 1950-ben egy olyan korai történeti-földrajz ötletével állt elő, amely megyék szerint, alfabetikus rendben haladva a történeti Magyarország minden egyes Árpád-kori településének összes fennmaradt történeti adatát feldolgozva monumentális kézikönyv-sorozatot ad a múltja iránt érdeklődő ember kezébe. A grandiózus vállalkozás első kötete (A–Cs) 1963-ban jelent meg, és átütő sikert aratott: történeti munkától szokatlan módon, alig két évtized alatt három kiadást ért meg és ma már, négy elkészült kötet (II–III. kötet 1987., IV. kötet 1998.) tükrében bízvást állítható, hogy Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza a magyar medievisztika határokon innen és túl mindmáig legnagyobb érdeklődéssel kísért vállalkozása lett. Györffy György nagy művét nem tudta befejezni, ezért a Történettudományi Intézet vezetése Nógrády Árpádot bízta meg a munka folytatásával. A sorozat következő darabja, Sáros vármegye előreláthatólag ez év végén jelenik meg. Sáros vármegye feldolgozása és az anyag publikálása lényegében Györffy bevált módszerét követi. Az adatgyűjtés ennek megfelelően teljességre törekedve készült, a munka pedig változatlanul megyetörténeti bevezetésből és adattári részekből áll. A feldolgozás a nyelvészeti igényeknek továbbra is igyekszik messzemenően eleget tenni, ezért a hely- és személyneveket mindig betűhíven hozza. Sáros vármegye természetföldrajzi vonatkozású adatait (vízrajz, domborzat, növénytakaró), valamint a megye úthálózatát a munka az eddigi megyékhez képest részletesebben tárgyalja, az eredményeket, a modern technika lehetőségeit kamatoztatva, több térképpel teszi szemléletesebbé.
