Székely társadalom és önkormányzat a kora újkori Erdélyben (1530–1630). OTKA programszám: K 75727. Időtartam: 2010–2012. Vezető kutató: Balogh Judit (Miskolci Egyetem). Részt vevő kutató: Oborni Teréz.
A projekt fő célja a 16–17. századi székely társadalom belső szerkezetének és működésének feltárása, valamint a székely önkormányzatiság sajátosságainak mélyebb szintű alapkutatása. A feltáró munka során a székely társadalmon belüli kapcsolati hálózatok és kliensi rendszerek feltérképezésére – a családi levéltárakban található közérdekű iratok mellett – az eddig kevésbé kiaknázott periratokat kívánjuk felhasználni. A székely önkormányzatok elvi és gyakorlati működésének történetében a források szisztematikus feltárásával a következő kérdésekre és jelenségekre keressük a választ:
– a székelység sajátos, különálló „alkotmányosságának” kérdése, azaz hogy a középkori elkülönülés milyen formában él tovább, akár a társadalmi tudat szintjén, akár az évszázados szokásjog meghatározta magánjogi kapcsolatokban, a hétköznapi életben, a birtokjogi kérdésekben, és ez hogyan változott a vizsgált korszakban;
– a székelyek mennyire alkottak elkülönült egységet a fejedelemség kori Erdélyen belül, illetve milyen jogszokások befolyásolták életüket;
– milyen volt a fejedelmi hatalom és a székely tisztségviselői réteg viszonya;
– hogyan és mi módon „hatolt be” a székelység a fejedelemség felső szintű kormányzati elitjébe;
– az egyes székek státusának kérdése, azaz milyen kapcsolatban voltak főszékek és társszékek egymással és a fiúszékekkel;
– a falvak és városias települések egymás közötti, valamint a fejedelmi kormányzattal és adminisztrációval kialakult viszonya;
– végül a székely főemberek hatalmaskodási ügyei, azaz, hogy főtiszti mivoltukat, kormányzati hatalmukat miként használták fel személyes és családi előnyök szerzésére.
