Körmendi Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszékének habilitált docense, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoportjának tagja az Árpád-kori es Anjou-kori magyar vonatkozású, feltáratlan horvátországi es dalmáciai okleveles anyag feltárása es kiadásra való előkészítése címmel OTKA alapkutatási pályázatot (K-115896) nyert. A 2015 októbere és 2018 szeptembere között működő munkacsoport résztvevői tudományos segédmunkatársként Gál Judit doktorjelölt, valamint Kádas István és Tarján Eszter doktori ösztöndíjasok. A kutatás elsődleges feladata a 11–14. századi magyar történelem egy jól körülhatárolható, ám mindeddig szinte teljes egészében kutatatlan, és így kiadatlan horvátországi és dalmáciai forráscsoportjának feldolgozása: a 17. századi dalmáciai történetíró, Iohannes Lucius (1604–1679) kéziratos hagyatékában lappangó, mintegy ezer tételre rúgó magyar vonatkozású (vagy a magyar uralom alatt álló dalmáciai területekre vonatkozó) okleveles anyag feltárása. A gyűjtemény eredetijét jelenleg a spliti Érseki Levéltár káptalani anyagában, másolatát a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) zágrábi levéltárában őrzik, felfedezése Gál Judit doktorandusz érdeme. A kutatócsoport munkájának elsődleges feladata forrásfeltárás és történeti rekonstrukció: egyfelől előkészíteni egy korszerű forráskiadvány megjelentetését, másfelől a feltárt anyag alapján részlettanulmányokat közzé téve új kutatásokra ösztönözni elsősorban a hazai és a horvát kutatást a horvát–magyar államközösség és a dalmáciai magyar uralom históriájával kapcsolatban. A forráskiadvány előkészítése mellett a feltárt anyag alapján a munkacsoport természetesen a középkori dalmáciai magyar jelenlétre vonatkozó tanulmányok elkészítését is tervezi. A kutatás nem kimondott gazdaságtörténeti jellegű, ám számos gazdasági vonatkozást is érint. Mennyiben sikerül az eddigieknél pontosabb és alaposabb képet kapnunk a Lucius-gyűjtemény bevonásával tekintélyes mértékben megnövelt forrásbázis alapján a tengermellék szerepéről a Magyar Királyság korabeli gazdasági, és ezen belül főleg kereskedelmi életében? Mennyiben egészítik ki ezek az oklevelek a térség korabeli adórendszerével, vámrendszerével, gazdasági archontológiájával kapcsolatos ismereteinket?
