2018. május 10-én a Festum Varadinum keretében immáron harmadik alkalommal került sor Nagyvárad és Bihar történetével foglalkozó középkoros konferencia megrendezésére. Intézetünk munkatársai közül Zsoldos Attila kutatóprofesszor, Csukovits Enikő tudományos tanácsadó, Skorka Renáta tudományos munkatárs és Weisz Boglárka, az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője tartottak előadást.

Zsoldos Attila Az ártatlan oligarcha című előadásának középpontjában Bihar urának, Borsa Rolandnak a váradi püspök fenesi vára ellen 1294 tavaszán indított ostroma állt, mely a király békéjének megsértését jelentette, így III. András 1294 szeptemberében a Borsák kezén lévő Adorján vára ellen vonult. Az eseményeket követően Roland elveszítette ugyan vajdai méltóságát, birtokait azonban megtarthatta, sőt, az udvarba is bejáratos maradt.

Weisz Boglárka (MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport) A váradi kamara című előadása a váradi kamara 14. századi létrejöttének okait, a kamara területi hatáskörét, és a kamara viszonylag gyors elsorvadását mutatta be. Az előadás második felében a váradi pénzverde 1440-es évekig feltételezett fennállásáról értekezett az előadó.

Csukovits Enikő A magyar bárók műveltsége az Anjou-korban címmel tartott előadást. A 14. századból az Anjou elit iskola- és egyetemjárására, írni-olvasni tudására, könyvhasználatára, utazásaira töredékes ismeretek maradtak fenn, mégis a belőlük összerakható kép a magyar elitet a korábban feltételezettnél műveltebbnek mutatja.

Szovák Kornél (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport) Jogalkotás és krónikaszerkesztés a 14. századi Váradon című előadásában a nagyfokú szerkezeti és szövegegyezést mutató Zágrábi és az idők során megcsonkult Váradi krónika keletkezési összefüggéseit tárta fel.

Skorka Renáta (MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport) A váradi ferences rendi kolostor topográfiája címmel tartott előadásában az írott forrásokból kiindulva, ugyanakkor a publikált régészeti feltárások eredményeit felhasználva a konventuális, az obszerváns és a klarissza rendházak helyét lokalizálta.

C. Tóth Norbert (MTA-HIM-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) Mária királyné és udvara című előadásában Nagy Lajos lánya, Mária és férje, Luxemburgi Zsigmond kapcsolatát ismertette, amit Mária anyjának, Erzsébetnek az ármánykodásai, Mária fogsága és az uralmi viszonyok újrarendezése nehezített. Az előadás ugyanakkor bemutatta a most felfedezett, Mária királyné 1388-tól használt kettős pecsétjét is.

Mihálka Nándor (Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum) A váradi vár Anjou-kori építkezései a régészeti ásatások tükrében címmel tartott előadást, mely a gótikus székesegyház, Szűz Mária kisebb temploma és a gótikus püspöki palota 14. századi építészettörténetébe engedett betekintést a legújabb ásatási munkálatok során feltárt eredmények tükrében.
A konferencián tartott előadásokat, illetve azok bővebb változatát a Nagyvárad és Bihar az Anjou-korban. Tanulmányok Biharország történetéről 5. (Szerk. Zsoldos Attila, Nagyvárad 2018) című kötetben olvashatják az érdeklődők.