Kik, milyen körülmények között és hogyan próbáltak meg teljesíteni egy reménytelen küldetést? Milyen stratégiával és taktikákkal igyekezett minél kedvezőbb békefeltételeket kicsikarni Magyarországnak a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ az MTA BTK „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós által szerkesztett kötet, amelynek címe: A magyar békeküldöttség naplója. Neuilly – Versailles – Budapest (1920). A kiadványról részletes ismertetés itt olvasható, míg a könyvet bemutató kisfilm itt tekinthető meg.

Ablonczy Balázs, intézetünk tudományos főmunkatársa, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémia honlpajának elmondta: a 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés. További részletek itt olvashatóak.

Az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit vizsgáló Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, intézetünk tudományos főmunkatársa, Ablonczy Balázs 2017. máricus 4-én a Vasárnapi Híreknek, míg 2015. március 5-én a szegedma.hu portálnak nyilatkozott. Előbbi riport itt, a másik pedig itt olvasható.

Az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit vizsgáló Magyar Tudományos Akadémia Bölcszettudományi Kutatóközpont "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, intézetünk tudományos főmunkatársa, Ablonczy Balázs 2017. február 12-én nyilatkozott az M1 televíziónak. Az adás itt tekinthető meg.

A trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport 2016-ben jött létre Ablonczy Balázs vezetésével. Az MTA Lendület-pályázatán  2016-ban ötéves támogatást elnyert Trianon 100 Lendület Kutatócsoport Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című pályázata azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a legfrissebb történeti tudást új tudást teremtve és a meglévőt mozgósítva rávilágítson a trianoni békeszerződés új oldalaira, megvilágítsa a döntés megszületésének egyes, eddig árnyékban hagyott vagy esetleg félreinterpretált oldalait és a 100. évfordulóra készülve olyan új, friss és érvényes műveket publikáljon, amelyekkel a szélesebb magyar közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. Ezzel pedig eltörölje a magyar történetírás adósságait (amennyiben még vannak ilyenek) a magyar és a nemzetközi szakmai közönség és a szélesebb közvélemény számára megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást egy olyan multidiszciplináris (de történelemorientált) és lehetőség szerint transznacionális keretben, amely a pályázatot értelmezhetővé teszi a nemzetközi közösség számára is. A javasolt terv egy kollektív munka, számol környező országokban élő magyar kutatók bevonásával, és rendezvényein, publikációiban pedig be kívánja vonni a nemzetközi történésztársadalom legjavát, akik ezzel a témával foglalkoznak. Az első lépcső a magyar közvélemény számára érthetően bemutatni kutatásaink eredményeit, a második nyilván az, hogy a nemzetközi történészközegben is értelmezhető témákat (a menekültek kérdése, az efemer/átmeneti államok Közép-Európában, az impériumváltások, a békeszerződés a nemzeti emlékezetben) angol nyelvű, angolszász kiadóknál megjelentetett kötetekben, vagy tematikus folyóiratszámokban mutassa be a kutatásai eredményeit.