A mezőkövesdi plébánián 2024-ben előkerült lábszárcsonttöredék a természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik. A kutatási eredményeket 2026. november 16-án, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában rendezett Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában című kerekasztal-beszélgetésen mutatták be.

A csontmaradvány radiokarbonos kormeghatározása alapján a lelet kora 995 és 1149 közé tehető, ami összhangban áll Szent László király 1095-ös halálozási dátumával. Az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok a mezőkövesdi lábszárcsonttöredék és a győri Szent László-hermában őrzött koponyaereklye közötti genetikai egyezést mutattak ki. Az antropológiai eredmények szerint a csontmaradvány egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.

A kerekasztal-beszélgetésen Solymosi László, Hegedűs András, Dinyési János és Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója az ereklyék történeti hátterét és fennmaradásuk körülményeit tárgyalta. A genetikai vizsgálatok menetét és eredményeit Borbély Noémi, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársa ismertette. A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus vezette.

Kapcsolódó cikkek: