1944 júliusában, 80 évvel ezelőtt állt le a magyarországi vidéki zsidóság tömeges deportálása – beleértve a mai Dél-Szlovákiában élő közösségek felszámolását is. Mindez azonban a túlnyomó többségüknek már nem jelentett menekülést. A nagyjából 435 ezer deportált ember mintegy háromnegyedét érkezésük után szinte azonnal megölték Auschwitz‒Birkenauban, míg a többieket kényszermunkára vezényelték, amibe aztán szintén sokan belehaltak. A tragédia nem volt sem előzmények, sem folytatás nélküli. Magyarországon már az első világháború vége után is voltak zsidóellenes megmozdulások, míg a nyilas uralom idején a budapesti zsidóság csoportjait és a munkaszolgálatosokat gyilkolta le az aktuális államhatalom.
Magyarországon Stark Tamás számít a korszak egyik legavatottabb kutatójának. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa 2023-ban adta ki a témával kapcsolatos legújabb könyvét. A Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz című kötet a magyar holokauszt első állomásához, a kamenyec-podolszkiji tömegmészárláshoz vezető történeti hátteret mutatja be. A 80. évforduló kapcsán erről, vagyis az előzményekről beszélgetett Vataščin Péter, a pozsonyi Új Szó újságírója a történésszel.
