VÉGZETTSÉG

MA, történelem, angol, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest (1996)

MA, Medieval Studies, Central European University, Budapest (1997)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar (2003)

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

MTA Történettudományi Intézet

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) tudományos főmunkatárs, tudományos titkár

EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

Hajnal István Kör, Magyar Történelmi Társulat (titkár: 2003–2007)

Microhistory Network, International Network of Apostolic Penitentiary Researchers

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Akadémiai Ifjúsági Díj (2003)

KUTATÁSI TERÜLET

15–16. századi társadalom-, vallás- és kultúrtörténet, vallásosság, késő középkori egyház, szerzetesrendek, kora reformáció

Iskoláztatás, társadalmi mobilitás, erőszak, házasság, mindennapi élet, mikrotörténet

A pápai kúria és Magyarország, bíróságok és jog használata

PROJEKTEK

Thurzó Elek levelezése és politikai karriere (1998–2000)

Hatalom, vallás, mindennapok: egy kolostorper története (2000–2005)

Társadalmi ellenőrzés a 15–16. századi Magyarországon (OTKA 48297, 2004–2007)

Egyház, jog, társadalom: Az Apostoli Penitenciária magyarországi kérelmei (OTKA 81435, 2012–2015)

Thurzó Elek levelezése és politikai karriere (1998–2000). Bethlenfalvi Thurzó Elek tárnokmester (1527–1532), országbíró (1532–1543), majd királyi helytartó (1532–1542) mohácsi csatát követő hat évben keletkezett levelezése a középkori Magyar Királyság felbomlásának tragikusan eseménydús éveibe kalauzol bennünket. A Mohács utáni évtizedek, a magyarországi Habsburg-uralom kezdeti éveinek főszereplői közül Thurzó tollából áll rendelkezésünkre az egyik legnagyobb mennyiségű, és politikai pozíciójából adódóan az egyik legizgalmasabb levelezés. A mohácsi csatát tárnokmesterként átvészelő főúr 1526 szeptemberétől 1532 októberéig, a helytartói kinevezéséig összegyűjtött levelezése jelentős forrása a Habsburg–magyar kapcsolatok történetének. A kutatás célja kettős: a helytartósághoz vezető út történetét bemutató bevezető tanulmányban a magyar főúr uralkodóhoz fűződő ambivalens viszonyának bemutatására törekszik, és arra keresi a választ, hogy min alapult Thurzó elkötelezettsége a Habsburg uralkodó iránt. Thurzó levelein és személyén keresztül pedig „a kortársak előtt álló dilemmák, az elsodort lehetőségek és makacs kényszerek” ábrázolása a célja a polgárháború, a belső anarchia, az oszmán fenyegetettség zűrzavaros éveiben.

Hatalom, vallás, mindennapok: egy kolostorper története (2000–2005). A vatikáni könyvtár irattengeréből néhány évvel ezelőtt előkerült egy kötet, a körmendi kolostorért egykor folyt pereskedés jegyzőkönyve. A per főszereplői a kolostor régi lakói, az Ágoston-rendi remeték voltak. 1517-ben azonban kedvezőtlen fordulat állt be a fráterek életében Körmenden: Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, aki egyúttal a mezőváros földesura volt, hanyag és botrányos életükre hivatkozva vizsgálatot indított ellenük, amely rájuk nézve igencsak hátrányosan végződött. Rövid időn belül távozniuk kellett a kolostorból, mivel az érsek utasítására helyükre a korszak legnépszerűbb kolduló rendjének, a ferencesek reformirányzatának itthon csak cseri barátokként ismert képviselői érkeztek. Az ágostonosok szorult helyzetükben az Apostoli Szentszékhez fordultak kolostoruk visszaszerzése érdekében. Fellebbezésük hatására X. Leó pápa pedig elrendelte az ügy helyi kivizsgálását.

Egyház, jog, társadalom: Az Apostoli Penitenciária magyarországi kérelmei (OTKA 2012–2015). Kutatásunk forrásfeltáró, társadalomtörténeti alapkutatás. Egyfelől a társadalom, illetve az egyháztörténet által már régóta tárgyalt jelenségeket (a klérus és a világi hívek kapcsolata, a jog és az erőszak mindennapi megjelenési formái és használata, a házasságok története) vizsgálunk, másfelől igyekszünk a forrást a történetírás új nézőpontjainak megfelelően használni. A vizsgálatokat egy speciális forrástípus feltárása (az Apostoli Penitenciária hivatalának magyar kérvényei) és elemzése teszi lehetővé, amely kiválóan alkalmas a korabeli mindennapok és társadalmi gyakorlatok átalakulásának érthetőbbé tételére. A forrás azért is különösen érdekes, mert a hazai forrásanyagban láthatatlan egyszerű emberek, ráadásul nem a jobban dokumentált városi, hanem a falusi–mezővárosi lakosság jelenik meg benne, ráadásul úgy, mint akik saját maguk mesélik el a velük történteket, ami a korabeli források között igen ritka.

families.hu

A Lendület Családtörténeti Kutatócsoport az MTA támogatásával jött létre. A Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és mozaikcsaládok a 16-19. században című kutatási projekt  5 éves futamidejű.

A kutatás azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, amikor a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni. Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt.

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nősülésekor 14 gyermek nevelőapja lett, amelyet követően még három gyermeke született. Háztartásában a gyermekek egy részét egyik szülőjéhez sem fűzte vérségi kapcsolat.  A jelenség mindennaposságát jelzi, hogy a 16. századi oltárképeken Krisztus rokonságát – a nagymama Szent Anna egymást követő három házassága és családja bemutatásával – is mozaikcsaládként ábrázolták.

A kutatás önálló vizsgálat tárgyává teszi az ehhez hasonló teljes,- fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat. Az évszázadokon és társadalmi rétegeken átívelő kutatás írott, tárgyi és vizuális források felhasználásával, több tudományág módszereit hasznosítva igyekszik módosítani a tradicionális családokról élő idealizált képet. Történészek, történeti demográfusok, irodalomtörténészek, történeti néprajzosok és művészettörténészek kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok keretében igyekszenek árnyalni azt a sematikus nézetet, hogy ezek az “abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal terheltek.

Célok

Családrekonstrukciót és családi kapcsolatháló elemzést szolgáló online adatbázist hozunk létre, amely a jövőbeli kutatások számára kutatási segédeszközül szolgál.

Az egodokumentumokat (családi levelezéseket, naplókat, visszaemlékezéseket) a családokat létrehozó ágenseknek tekintjük, ezért kiterjedt levéltári kutatással új személyes elbeszélő forrásokat tárunk fel és publikálunk tudományos apparátussal.

Kézikönyv, monográfiák és tanulmánykötetek keretében elemezzük a mozaikcsaládok szerkezetét, típusait, a családtagok közötti, illetve a családtagok és a szélesebb rokonság közötti kapcsolatokat.

Online kiállítást hozunk létre, amely a nagyközönségnek mutatja be a kutatás eredményeit, az egyetemi oktatást pedig a téma tananyagának kidolgozásával támogatjuk.

A tudományos párbeszéd és az összehasonlító vizsgálatok elősegítése érdekében hazai és nemzetközi konferenciákat szervezünk.

TANÍTÁS

ELTE BTK, Történeti Antropológia Program (megbízott előadó: 2008–)

TANULMÁNY- ÉS KUTATÓUTAK

Róma, Vatikáni Levéltár, Római Magyar Akadémia; Bécs, Collegium Hungaricum (2006); University of Reading (1995); University of Edinburgh (1993)

NYELVTUDÁS

angol, német, latin, olasz

MÉDIASZEREPLÉSEK

Múlt-kor, 2010. február 19.

MTV, Ma Reggel, 2011. október 31.

MTV, Híradó, 2011. október 31.

Inforádió, Könyvpercek, 2012. január 17.

Magyar Rádió, Disputa, 2012. február 12.