SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Ajka, 1974.

VÉGZETTTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Szociológiai Intézet, szociológia szak (1998)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Szociológiai Intézet, Szociológia Doktori Iskola (2001)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

PhD (2004)

Habilitáció, Debreceni Egyetem BTK Történeti Intézet (2011)

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Szociológiai Intézet, Történeti Szociológia Tanszék, demonstrátor (1997–1998)

MTA Politikai Tudományok Intézete, Polgárosodás Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs (1998–1999)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Szociológiai Intézet, Történeti Szociológia Tanszék, egyetemi tanársegéd (2001–2003)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Társadalomtudományi Kar, egyetemi tanársegéd (2003–2006)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Szociológiai Intézet, Történeti Szociológia Tanszék, egyetemi adjunktus (2006–2012)

ELTE TáTK Történeti Szociológia Tanszék, egyetemi docens, tanszékvezető (2012–2017)

MTA BTK Vidéktörténeti Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs (2014–)

EGYÉB TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG

Szociológiai Szemle szakértői testületének tagja (2003–)   

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, főszerkesztő (2000–2008)

A magyar vidék a 20. században c. könyvsorozat, sorozatszerkesztő (Fodor Pállal, Kis Rékával és Ö. Kovács Józseffel)

A Vidéktörténet c. könyvsorozat, főszerkesztő

PUBLIKÁCIÓS LISTA

1999

A parasztpolgárosodás két lehetséges útja. (18–20. század) I. Szociológiai Figyelő, (1999) 1–2. 148–161.

Kovách Imrével: A fekete gazdaság (olajkereskedelem és KGST-piac) és vállalkozói Kelet-Magyarországon. Szociológiai Szemle, (1999) 3. 28–53.

2000

A parasztpolgárosodás két lehetséges útja. (18–20. század) II. Szociológiai Figyelő, (2000) 1–2. 188–203.

Elbukás és újrakezdés. Egy jászalsószentgyörgyi redemptus család öt generációjának története az 1810-es évektől az 1960-as évekig. Korall, (2000). 2. (Tél) 43–60.

2001

Borsos Balázs: Három folyó között. A bodrogközi gazdálkodás alkalmazkodása a természeti viszonyokhoz a folyószabályozási munkák előtt és után (1840–1910). Bp., Akadémiai Kiadó, 2000. Korall, (2001) 3–4. 348–351. [Recenzió.]

Scott M. Eddie: Burgenland történelmi gazdacímtára. Eisenstadt, Burgenländisches Landesarchiv, 1999. Korall, (2001) 3–4. 352–355. [Recenzió.]

Sven Reichardt: Bourdieu történészeknek? Kultúrszociológiai kínálat a társadalomtörténet számára. Korall 2001/3–4. 233–246. = Bourdieu für Historiker? Ein kultursoziologisches Angebot an die Sozialgeschichte. In: Geschichte zwischen Kultur und Gesellschaft. Beiträge zur Theoriedebatte. Szerk. Thomas Mergel–Thomas Welskopp. München, 1997. 71–93. [Fordítás.]

Juliane Brandt: A politika mint vallás? Beszámoló „A vallás nacionalizálása, a nemzet szakralizációja a 19. és 20. században Középkelet-, Délközép-, és Kelet-Európában” című lipcsei konferenciáról. (2000. 11. 30. – 12. 02. Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas /GWZO/, Leipzig). Korall, (2001) 3–4. 324–332. [Fordítás.]

2002

’Honisme’ és ’Statistica’ (1819–1848). (Szociológiatörténet – Történetszociológia 2.) Bp., Új Mandátum Kiadó, 2002. 198. [Szerk. és bev. tanulmány.]

Csite Andrással és Kovács Ernővel: A vállalkozói politikai „áttörés” előzményei, lefolyása és következményei. Turizmus és vállalkozók Keszthelyen. In: Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Szerk. Kovách Imre. Bp., Napvilág Kiadó, 2002. 155–181.

Borboly Istvánnal, Kovách Imrével és Nagy Rékával: A feketegazdaság: érdekek és szereplők. In: Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Szerk. Kovách Imre. Bp., Napvilág Kiadó, 2002. 183–215.

Faragó Tamás: Tér és idő – család és történelem. Társadalomtörténeti tanulmányok (1976–1992). Miskolc, Bíbor Kiadó, 1999. Korall, (2002) 7–8. 232–240. [Recenzió.]

Jürgen Kocka és Arpad von Klimó válaszai a Korallnak a társadalomtörténet-írás helyzetéről rendezett ankétján. Korall, (2002) 7–8. 200–203. [Fordítás.]

2003

Keszei Andrással: Társadalomtörténet és szociológia. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Ö. Kovács József–Bódy Zsombor. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 596–621. (Második, javított kiadás uo. 2006. 604–629.)

Csiszolatlan gyémánt. Bél Mátyás életművéről három kiadvány kapcsán. Zala vármegye leírása. (Ford. Szabó Béla, sajtó alá rendezte: Tóth Péter.) In: Zala megye a XVIII–XIX. században két korabeli leírás alapján. [Recenzió.]

Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1999. 11–70. [Zalai Gyűjtemény 46.]; Sopron vármegye leírása I. Szerk. Kincses Katalin Mária, ford. Déri Balázs, Földváry Miklós, Tóth Gergely. Soproni Levéltár, Sopron, 2001. [Sopron Város Történeti Forrásai C/ sorozat, 2. kötet]; Heves megye ismertetése. 1730–1735. Szerk. Bán Péter, ford. Kondorné Látkóczki Erzsébet. Eger, 2001. [A Heves Megyei Levéltár Forráskiadványai 8.] Korall, (2003) 11–12. 273–287. [Recenzió.]

„Béts tárháza”. Moson vármegye paraszti gazdasága az alsó-ausztriai piacon a rendi korszak végén. Korall, (2003) 14. 29–54.

Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18–19. században. A vrászlói társadalom átalakulásának folyamata. Bp.–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2000. Korall, (2003) 13. 189–192. [Recenzió.]

„A honoráciorságért meg kell dolgozni”. Interjú Fallenbüchl Zoltánnal (Sasfi Csabával). Korall, (2003) 11–12. 5–29.

2004

Andreas Grailich: Moson vármegye és Zurány mezőváros leírása 1818. (Wieselburger Gespannschaft c. munka fordítása + bev. tan.) Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár, 2004. 69. [Fordítás és bev. tanulmány.]

A paraszti piacosodás keretei Moson vármegyében a 19. század első felében. PhD disszertáció. 267.

Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Szerk. Vonyó József. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2003. (Tanulmányok Pécs Történetéből 14.) Korall, (2004) 17. 221–227. [Recenzió.]

2005

Társadalmi és gazdasági hierarchia a dikális adórendszerben. Moson vármegye adókulcs-tervezete, 1838. Korall, (2005) 19–20. 160–189.

Útlevél-politika a rendi korszak végén. Moson vármegyei tapasztalatok. Regio, (2005) 1. 27–51.

Jánossomorja. Kismonográfia és településtörténeti olvasókönyv. Szerk. Thullner István. Jánossomorja, Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány, 2004. Arrabona, (2005) 43/1. 339–346. [Recenzió.]

Festetics János: A parasztok viszonya urukhoz Magyarországon (1806). Korall, (2005) 19–20. 218–223. [Forrásközlés.]

Gérard Béaur–Jürgen Schlumbohm: A rurális társadalmak problémája a német és francia történetírásban. Korall, (2005) 19–20. 76–98. = Probleme einer deutsch-französischen Geschichte ländlicher Gesellschaften. In: Reiner Prass–Jürgen Schlumbohm–Gérard Béaur–Christophe Duhamelle: Ländliche Gesellschaften in Deutschland und Frankreich, 18–19. Jahrhundert. /Veröffentlichungen des Max-Planck Instituts für Geschichte, Band 187./ Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 2003. 11–29. [Fordítás.]

A társadalomtudományi lapok helyzete, lehetőségei és az állam felelőssége. Magyar Napló, (2005) 11. 60–61.

2006

A pápai református kollégium diákjai. 1585–1861. (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9.) Szerk. Köblös József. Pápa, Pápai Református Gyűjtemények, 2006. Korall, (2006) 26. 239–241. [Könyvismertetés.]

2007

A helytörténettől a társadalomtörténetig. A helytörténeti kutatás haszna és integrálása a társadalomtörténetbe. Létünk, (2007) 1. 96–109.

Zalai parasztvallomások. Anziksz a 18. századból. (Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I.) A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában. (Zalai Gyűjtemény 51.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2001; ill. uő.: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye Egerszegi, Lövői és Muraközi járásában. (Zalai Gyűjtemény 60.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2006.) Korall, 30. (2007. december) 218–229. [Recenzió.]

„A táplálásnak státusához tartozók” A korai statisztika vidékképe. (Szövegválogatás.) In: Vidék- falukép a változó időben. Szerk. Kovách Imre et al. Bp., Argumentum Kiadó–MTA PTI, 2007. 11–29.

Úrbériség és börtönügy. Moson vármegye kéziratos statisztikai kimutatása 1847-ből. Arrabona, (2007) 45/1. 237–264. [Forrásközlés.]

A Korall Társadalomtörténeti Folyóirat bemutatása: http://www.magyarirodalomtudomany.hu/szemle/folyoiratszemle.php

2008

„Lépcsőnkénti csendes haladás” Wittmann Antal eszmevilága. In: Parasztok és Polgárok. Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára. Szerk. Czoch Gábor–Horváth Gergely Krisztián–Pozsgai Péter. Bp., Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 204–227.

Rendi autonómia és fiziokratizmus. Kísérlet a Hanság lecsapolására az 1820-30-as években. I. rész. Soproni Szemle, (2008) 4. 378–390.

Parasztok és Polgárok. Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára. Szerk.Czoch Gábor, Pozsgai Péter, Horváth Gergely Krisztián. Bp., Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 582.

2009

Vállalkozó jobbágyok? A hansági széna a bécsi piacon a 19. század első felében. In: A felhalmozás míve. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Szerk. Halmos Károly–Klement Judit–Pogány Ágnes–Tomka Béla. Bp., Századvég Kiadó, 2009. 141–151.

Rendi autonómia és fiziokratizmus. Kísérlet a Hanság lecsapolására az 1820–30-as években. II. rész. Soproni Szemle, (2009) 2. 167–184.

Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556–1848). Arrabona, (2009) 47/1. 113–132.

Kápolnai Iván: Móricz Miklós. Egy statisztikus, irodalomtudós, szerkesztő, nyomdász, gazdaság- és társadalomkutató életműve. (Történeti statisztikai tanulmányok 11.) Bp., KSH Könyvtár, 2008. Szociológiai Szemle, (2009) 3. 152–153. [Könyvismertetés.]

Kiszeli Lajos: Lébény könyve. A nagyközség történetének időrendi áttekintése a kezdetektől 2006-ig. h.n. [Lébény], Lébény Nagyközség Önkormányzata, é.n. [2008]. Honismeret, XXXVII. (2009) 6. (december) 108. [Könyvismertetés.]

Arnd Bauerkämper: Agrártörténet és agrártársadalom az NDK-ban. A kollektivizálás a közvetlen tapasztalat, az emlékezet és a történetírás metszéspontján. Korall, 36. 85–101.= Agrargeschichte in der Agrargesellschaft der DDR. Die Kollektivierung zwischen Primärerfahrung, Erinnerung und Historiographie (kézirat). [Fordítás.]

2010

A rendi világ alkonya egy piacosodó vármegyében. Négy metszet Moson megyéből a 19. század első feléből. Habilitációs dolgozat. 223.

A paraszti írni-olvasni tudás és Moson vármegye oktatási reformjai az 1830–40-es években. Korall, 11. (2010) 40. 134–145.

Császár Melindával: Lélek, érték, stratégia. A vállalkozói lét alapdimenzióiról. (Bizalom és Vállalkozás Program Műhelytanulmányok V.) Bp., Hétfa Kutatóintézet, 2010. 23.

Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében. (Archivum Comitatus Castriferrei 3.) Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2009. BUKSZ, (2010) ősz 284–285. [Könyvismertetés.]

2011

Dominkovits Péterrel: A szolgabíráktól a járási hivatalokig. A járások története Magyarországon a 13. századtól 1983-ig. In: „Kormányozni lehet ugyan távolról, de igazgatni csak közelről lehet jól...” Tanulmány a területi igazgatás magyar történelmi hagyományairól, az átalakításra vonatkozó jelenkori kutatások eredményeinek áttekintése, valamint az európai tapasztalatok bemutatása. Szerk. Csite András–Oláh Miklós. Hétfa Kutatóintézet, http://hetfa.hu/wp-content/uploads/I_modul.pdf. 16–74.

Rahmen des bäuerlichen Handels im Wieselburger Komitat (Ungarn) in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Modell der Kommerzialisierung einer west-ungarischen Region. In: Bauern als Händler. Ökonomische Diversifizierung und soziale Differenzierung bäuerlicher Agrarproduzenten (15–19. Jahrhundert). Hrsg. Frank Konersmann–Klaus-Joachim Lorenzen-Schmidt. (Quellen und Forschungen zur Agrargeschichte 52.) Stuttgart, Lucius & Lucius, 2011. 163–184.

Város a városban. Főhercegi ingatlanok Magyaróváron az 1869. évi népszámlálás tükrében. In: A város és társadalma. Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére. Szerk. H. Német István–Szívós Erika–Tóth Árpád. Bp., Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület, 2011. 249–257.

Határ, joghatóság, mindennapok. Moson megye a 19. század első felében (Grenze – Jurisdiktion – Alltage. Das Wieselburger Komitat in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts) In: Borders in the History and Societies of Central- and East-Europe. Ed. Peykovska, Penka–Demeter Gábor. Sofia–Bp., 2011. 49–92. lásd: Трети българо-унгарски научен форум. ГРАНИЦИТЕ В ИСТОРИЯТА И ОБЩЕСТВАТА НА ЦЕНТРАЛНА И ИЗТОЧНА ЕВРОПА.

Pozsonyi Zoltán: A Felsővályi Vincze család története. Karrierek és konfliktusok egy nagykun família életében (1745–1867). Bp., L’Harmattan Kiadó, 2010. Korall, 12. (2011) 46. 205–206. [Könyvismertetés.]

2012

A nemnemes társadalom strukturális sajátosságai Moson vármegyében a rendi korszak végén. Arrabona, 50/1. 73–100.

Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. Bp., Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2012. 574.

2013

Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében. Bp., Balassi Kiadó, 2013. 696.

A népi kultúrától a tudáselitig. (Kovács I. Gábor: Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. L’Harmattan Kiadó, Bp., 2011.) BUKSZ, (2013) 1. (Tavasz) 11–15. [Recenzió.]

A belső vámhatár működésének jogszabályi háttere és gyakorlata a paraszti termelés és kereskedelem szemszögéből. Moson vármegye a 19. század első felében. Metszetek, online társadalomtudományi folyóirat, 2013. 2–3. 203–232. http://metszetek.unideb.hu

A mosoni modell. Az agrárpiacosodás feltételrendszere a rendi korszak végén. Kommentár, (2013) 4. 48–55.

Agri-cultura. A magyaróvári főhercegi uradalom piacorientált átalakítása az 1810-1820-as években. Agrártörténeti Szemle, LIII–LIV. (2012–2013) 1–4. 211–228.

Grenzgebiet an Alltagen. Das Wieselburger Komitat in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. In: Regions, Borders, Societies, Identities in Central and Southeast Europe, 17th–21th Centuries. Ed. Peykovska, Penka–Demeter Gábor. RCH-HAS, Sofia–Bp..

Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején. Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár–Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.–Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány, 2011. Századok, 147. (2013) 1. 228–230. [Könyvismertetés.]

Markus Cerman: Villagers and Lords in Eastern Europe, 1300–1800. (Studies in European History) Palgrave Macmillan, 2012. BUKSZ, 25. (2013) 2. (Nyár) 175–179. [Könyvismertetés.]

2014

Agrárgazdaság és cselédügy Moson vármegyében a 19. század első felében. In: „Úr és szolga a történettudomány egységében – Társadalomtörténeti tanulmányok. In Memoriam Vári András (1953–2011). Szerk. Gyulai Éva. Miskolc, ME BTK TTI, 125–133.

Határhelyzetben. Rendi érdekérvényesítés, közcélok és magánérdekek a Lajta-szabályozás tükrében a XIX. század első felében. In: Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. Balassi Kiadó, Bp., 283–311.

Források a Lajta-szabályozás történetéhez a XIX. század első feléből. In: Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. Bp., Balassi Kiadó, 601–613.

Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. Bp., Balassi Kiadó, 724.

Beszámoló a Víz és társadalom Magyarországon a középkortól az államszocializmus időszakáig (2014. január 31.) c. konferenciáról. www.archivportal.hu

2015

Virilisektől a káderekig: Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938–1948) Bp.–Pécs, 2014. Aetas: Történettudományi Folyóirat, 30. (2015) 2. 204–208. [Recenzió.]

Örökségünk és adósságaink: a rurális társadalomtörténet lehetőségei Magyarországon. Ethnographia, 126. (2015) 3. 417–433.

Tóth Zoltán: Társadalomfogalmak az osztrák és magyar társadalomstatisztikában. Bp., 2015. 326. (Szerkesztés.)

Agrarverfassung und Gesindewesen im Komitat Wieselburg in der ersten Hälfte des 19. Jh.s. In: Gerhard Pferschy – Rüdiger Malli – Peter Wiesflecker (Hg.): Gesinde im pannonischen Raum vom 18. bis ins frühe 20. Jahrhundert. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 41. (Fürsetnfeld, 2011. Juli) Graz, 2015. 121–129.

Földosztás vagy földfosztás? RubicOnline – VITA; megjelent: 2015.12.18.2016

2016

„Megváltva” – Birtokok a veszprémi egyházmegyében az 1945. évi földosztást követően. In: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László (szerk.): „Nehéz időkben dönteni kell” A veszprémi püspökség a második világháború idején. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2015. augusztus 26-án rendezett konferencia előadásai. Veszprém, 2016. 85–104.

Műhelyek, pályák, módszerek. Szempontok a két világháború közötti falukutatók vizsgálatához. Történelmi Szemle, 58. (2016) 3. 451–463.

Vidék egy agrártársadalomban? A rurális társadalomtörténet lehetőségei. In: Pap József – Tóth Árpád (szerk.): Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. Budapest, 2016. [Rendi Társadalom – Polgári Társadalom, 28.] 11–28.

Terményből piac. Glósz József: Gabonakereskedelem Magyarországon a 19. század első felében. L’Harmattan, Budapest, 2014. Aetas, 30. (2016) 1. 245–251. [recenzió]

Bartha Ákos: Falukutatás és társadalmi önismeret. A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának (1931–1951) történeti kontextusai. Sárospatak, Hernád Tiszáninneni Református Kiadó, 2013. [Nemzet, egyház, művelődés, 8.] Ethnographia, 127. (2016) 2. 313–315. [recenzió]

Beszámoló a Vidéktörténeti Témacsoport pécsi konferenciájáról (2016.11.21-22.) http://www.btk.mta.hu/ (2016)

2017

Horváth Gergely Krisztián–Csikós Gábor–Hegedűs István–Ö. Kovács József: Miért éppen Vidéktörténet? In: Horváth Gergely Krisztián–Csikós Gábor–Hegedűs István–Ö. Kovács József (szerk.): Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18-20. században. Budapest, 2017. [Vidéktörténet, 1.] 7–8.

Plébániai földek „reformja” a Veszprémi Egyházmegyében 1945-ben. In: Csikós Gábor–Ö. Kovács József–Kiss Réka (szerk.): Váltóállítás: Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Budapest, 2017. [Magyar vidék a 20. században, 1.] 531–574.

A „torlódott szerkezettől” a „zsilipelésig”. Történelemszemlélet és fogalomhasználat Tóth Zoltán életművében In: Horváth Zita–Rada János (szerk.): Társadalomtörténeti tanulmányok Tóth Zoltán emlékére. Miskolc, 2017. 13–34.

„Ländlicher Raum” in einer Agrargesellschaft?: Überlegungen zur Sozialgeschichte in Ungarn. Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie, 65. (2017) 1. 107–121.

Megtorlástól a kollektivizálásig. A „klerikális reakció elleni harc” a veszprémi egyházmegyében 1957 és 1962 között. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Rendületlenül a romok között” A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2016. augusztus 24–25-én rendezett konferencia előadásai. Veszprém, 133–195. [társszerző: Karlinszky Balázs]

Kovách Imre: Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon. MTA TKI – Debreceni Egyetemi Kiadó, Budapest, 2016. Ethnographia, 128. (2017) 1. 170–173. [recenzió]

Varga Tibor László (szerk.): Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. (A veszprémi egyházmegye múltjából 27.) Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Veszprém, 2015. Századok, 151. (2017) 1. 227–229. [recenzió]

Denglázi Wittmann Antal. Múlt-kor. 2017. 2. sz. 146.

2018

Szovjetizálás és ellenállás a Veszprémi egyházmegyében. Dr. Kőgl Lénárd pályája az 1940–1960-as években. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2018. 306.

Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. MTA BTK–NEB, Budapest, 2018. 678.

Előszó. In: Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. MTA BTK–NEB, Budapest, 2018. 7–8.

Az egyházmegye peremén. Egy dabronyi plébános mozgástere az ötvenes években. In: Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. MTA BTK–NEB, Budapest, 2018. 617–665.

„Repedő jégre lépek.” A kuláküldözés és az erőszakos kollektivizálás ábrázolása a Kádár-kor szociográfiáiban. Rubicon, 29. (2018) 9. 70–75.

Forrásfoglalás. A vallásszabadság „tapasztalati tere” és „várakozási horizontja” egy falusi plébános életében az 1960-as években. In: Historiográfiai mérleg és az egyháztörténeti kutatások új irányai. Tanulmányok a Posticum 2015-ben és 2016-ban tartott egyháztörténeti konferenciáinak előadásaiból. Szerk. Bánkuti Gábor–Nagy Mihály Zoltán. Pécs, META Egyesület, 2018. [Pécsi Egyháztörténeti Műhely, 5.–Posticum kötetek, 4.] 89–121.

Demeter Gábor–Bagdi Róbert: A társadalom differenciáltságának és térbeli szerveződésének vizsgálata Sátoraljaújhelyen 1870-ben (A GIS lehetőségei a történeti kutatásokban). Debrecen–Budapest, k. n., 2016. 112 A/4 oldal, 22 színes térképmelléklettel. Demográfia, 61. (2017) 4. 377–381. [recenzió]

Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18–20. században. S. a. r., szerk. Jakab Réka. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2017. Századok, 152. (2018) 3. 703–705. [recenzió]

Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18–20. században. S. a. r., szerk. Jakab Réka. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2017. SÉD. Veszprémi Kritikai Lap, 4. (2018) 1–2. 53–54. [recenzió]

A forradalom anatómiája: a lokalitás megkerülhetetlensége. Bank Barbara–Mészáros Gyula: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Sümegen és a Sümegi járásban. Veszprém, MNL VeML, 2017. [A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, 40.] Aetas, 33. (2018) 4. 206–208. [recenzió]

Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 c. kiállítási katalógusban az 1–5. és 7–11. fejezetek: 1) Problémafelvetés – tabusítás (1–2.), 2) A szovjet példa – a nagyüzem és az iparosítás modellje (6–7.), 3) Lopakodó szovjetizálás – a „földreform” (10–11.), 4) 1948–1956 – a kollektivizálás első hulláma (16–17.), 5) 1948–1956 – társadalmi tapasztalat (22–24.), 7) Rendpárti forradalom (32–33.), 8) 1958–1962 – a beléptetési hadjárat (36–37.), 9) 1958–1962 – Társadalmi tapasztalat (40–41.), 10) Ellenállás – a nyírcsaholyi asszonylázadás (1960) (44.), 11) Hatások és boldogulási stratégiák (48–49.)

2019

„A Termelő Szövetkezet megalakulására való vissza emlékezéseim.” Adatok Pápasalamon történetéhez. Feljegyezte Papp Lajos. In: Területi–társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai. Szerk. Csikós Gábor–Hegedűs István–Horváth Gergely Krisztián–Ö. Kovács József. Budapest, 2019. [Vidéktörténet, 2.] 295–310.

Merre tart a magyar uradalomtörténet-írás? Egy kutatócsoport nyolc kötetéről. In: Területi–társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai. Szerk. Csikós Gábor–Hegedűs István–Horváth Gergely Krisztián–Ö. Kovács József. Budapest, 2019. [Vidéktörténet, 2.] 311–314.

Kommunista agrárpolitika és a kollektivizálás első hulláma Magyarországon. Magyar Szemle, 28. (2019) 1–2. 49–60.

A Kádár-kormány és a kollektivizálás második hulláma. Magyar Szemle, 28. (2019) 3–4. 53–63.

Szilágyi Adrienn: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a 19. századi Békés megyében. BUKSZ – Budapesti Könyvszemle, 31. (2019) 1–2. 95–97. [recenzió]

Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években, 2. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. [Magyar vidék a 20. században, 3.] Budapest, 2019.

Előszó. In: Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években, 2. Szerk. Horváth Gergely Krisztián. [Magyar vidék a 20. században, 3.] Budapest, 2019. 7–8.

Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról. Szerk. Galambos István–Horváth Gergely Krisztián. Budapest, 2019. [Magyar vidék a 20. században, 4.]

Előszó. In: Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról. Szerk. Galambos István–Horváth Gergely Krisztián. Budapest, 2019. [Magyar vidék a 20. században, 4.] 7–10. [társszerző: Galambos István]

„Kétségbeesésemben írtam”. Kuláküldözés – kollektivizálás – elvándorlás a Kádár-korszak szociográfiáiban. In: Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról. Szerk. Galambos István–Horváth Gergely Krisztián. Budapest, 2019. [Magyar vidék a 20. században, 4.] 183–219.

Az almárium kincsei. Oláh Sándor: Kényszerek – tanúságtevők. Történetek a legrosszabb évszázadból. Csíkszereda, 2016. Hitel, 32. (2019) 8. [recenzió]

Mától kezdve lövünk. Tizenhárom évig tartott a magyar paraszti társadalom felszámolása. (Hanthy Kinga interjúja) Magyar Idők, 2019. 01. 12. 1–3. [Kiss Rékával közösen]

„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni.” (Szőts Zoltán Oszkár interjúja) Újkor – A velünk élő történelem. 2019. 07. 21.

KUTATÁSOK

1996

„A tudáselit Magyarországon a két világháború között” – szakmai terepgyakorlat, témavezető Kovács I. Gábor

1995–1998

A magyarországi parasztpolgárosodás három lehetséges útja (18–20. század) – szakdolgozat

1998

Csite Andrással: Politika és a vállalkozók. A keszthelyi kisrégió az 1990-es években, 1998–1999

Kovách Imrével: A szabolcsi feketegazdaság és olajcsempészet

1999–2001

A statusleíró statisztikai irodalom Magyarországon

1999–2004

A paraszti piacosodás keretei Moson vármegyében a 19. század első felében – disszertáció

2005–2008

Moson vármegye agrártársadalma a rendi korszak végén

2008–2011

Magyaróvár privilegizált mezőváros társadalma a 19. században: mikroszintű közösségrekonstrukció

2011–2014

Részvétel a K84276 sorszámú, Vízszabályozás és társadalom a 16–20. századi Magyarországon című OTKA-kutatásban (A Lajta szabályozása az 1820–1860-as években) Vári András halálát követően a projekt vezető kutatója.

2014–2017

Egy falusi plébános az államszocializmusban. Dr. Kögl Lénárd (1916–2004) pályája

2018–

A hatvanas évek vidékpolitikája Magyarországon

Tananyagfejlesztés

2010–2011

Polgári kori és szocialista kori magyar társadalomtörténet tematikájának és PPT verziójának kidolgozása és elkészítése (2*13 előadás) a TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 sz. „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” c. program keretében az ELTE elméleti közgazdaságtan BA szak számára: www.tankonyvtar.hu