
Magyarország határainak kijelölése nagyrészt 1919 áprilisáig megtörtént, végleges területi kiterjedését pedig az 1920. június 4-én aláírt, majd november 15-én ratifikált, végül 1921 júliusában törvényerőre emelt trianoni békeszerződés szentesített. A térkép jól szemlélteti ugyanakkor, hogy a szomszédos államok lényegesen nagyobb területeket tartottak megszállva 1919 folyamán, mint amekkorát a nagyhatalmak nekik kívántak juttatni.
A legnagyobb területi nyereséget elkönyvelő Románia a Tanácsköztársaság elleni fellépése eredményekét 1919 augusztusában egyenesen az ország mintegy háromnegyede felett gyakorolta a fennhatóságot és csak erélyes nagyhatalmi fellépés eredményeként vonta ki csapatait három lépésben az ország területéről.
A csehszlovák állam 1919 végére ürítette ki a békekonferencia által neki ítélt országrészeket meghaladó területeket, míg a délszláv királyság hosszas diplomáciai csatározások eredményeként csak 1921. augusztus 24-én vonta ki csapatait a trianoni békeszerződésben Magyarországnak hagyott baranyai és észak-bácskai területekről.
A térképen kirajzolódik egy a trianoni szerződésnél is rosszabb forgatókönyv lehetősége és az a tény, hogy volt egy néhány hónapos időszak, amikor a magyar államhatalom fennhatósága mindössze a Dunántúl nagyobb részére terjedt ki. A hatalmas területi veszteségek mellett a soproni népszavazás eredményeként és a határbejárás során Magyarországnak juttatott települések és hozzájuk tatozó területek elenyészőek voltak, amiket a térképen csak apró pontok jelölnek.
Zeidler Miklós–Nagy Béla
| 2026. 11. 12. 12:00 Molnár Antal előadása a ferences rend történetéről szóló nemzetközi konferencián |
| 2026. 11. 16. 17:00 Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában |
| 2026. 11. 18. 16:00 Ács Pál előadása a Mercuriales sorozatban az ELTE BTK-n |
| 2026. 11. 20. 15:00 Előadóülés a Káldi-Biblia 400 éves évfordulója alkalmából az ELTE Egyetemi Könyvtárban |
| 2026. 11. 25. 13:00 Kerekasztal-beszélgetést 1956 közép-európai jelentőségéről az ELTE BTK-n |