1926. Nemzetgyűlési választások

1926 decemberének közepén már országgyűlési választásokra került sor. Az 1922. évi választójogi rendelethez képest csak néhány kisebb – a törvényhatósági jogú városokat érintő – változásra került sor a választási rendszert illetően. Ezeket az 1925. évi XXVI. tc. tartalmazta. Ugyan a választójogosultság feltételei nem változtak 1922-höz képest, azonban az összlakossághoz képest mégis csökkent a választásra jogosultak aránya: 29,8%-ról 26,6 %-ra. Ez azzal magyarázható, hogy 1922-ben a hivatalos szervek nem rendelkeztek elegendő idővel arra, hogy az új szabályozásban foglaltakat érvényesíteni tudják. Tehát: olyanok is részt vehettek az 1922-es választáson, akik a választójogi rendelet szerint erre nem lettek volna jogosultak.

1926 decemberében a 245 mandátumból 199 megválasztására nyílt szavazás során került sor. A választások egyértelmű győztese a kormánypárt lett. Az Egységes Párt ugyanis 170 képviselői helyet szerzett a képviselőházban. Ebből 150 mandátumhoz nyíltan választó kerületekben jutott a párt. Ezzel kapcsolatban arra is utalni kell, hogy a 150 mandátumból 79 esetben került sor csak szavazásra, mert a maradék 71 mandátumot egyhangú egyéni kerületben kapta az Egységes Párt (= ebben az esetben ugyanis csak egyetlen jelölt volt). Jól látható az adatokból, hogy a kormánypárt választási győzelmét a nyílt szavazású választókerületek biztosították. Azonban az, hogy a titkosan szavazó kerületekben nőtt a kormánypártokra leadott szavazatok aránya, azt is jelzi, hogy a konszolidáció sikerei miatt érdemi társadalmi támogatottsággal is rendelkezett az Egységes Párt. A kormánypárt koalíciós partnere, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 35 mandátumot szerzett. Így a két párt összesen a mandátumok 84%-ával rendelkezett.

Az MSZDP mandátumainak száma 25-ről 14-re csökkent, amiket kizárólag titkosan szavazó kerületekben szereztek meg. Ez mondható el a liberális pártokról: csakis titkos szavazással jutottak mandátumhoz. A kormány jobboldali ellenzéke, a Fajvédő Párt kudarca meglehetősen látványos volt: 2 mandátumhoz jutottak csak, ebből egyet Gömbös Gyula szerzett meg.

Az 1926-os országgyűlési választás a bethleni konszolidáció sikerét is jelzi, ahogyan arra is rámutat, hogyan képzelte el a miniszterelnök 1922-ben a – a kormánypárt győzelmét mindig garantáló – választási szisztéma működését.

Turbucz Dávid–Nagy Béla