567–630/670. Kora avar korszak a Kárpát-medencében

A feltehetően belső- és közép-ázsiai népcsoportokból eredeztethető avarság 552-ben lépett az európai történelem színpadára. A türk fennhatóság elől nyugatra vándorolva ekkor kelnek át a Volgán, s történetük ettől kezdve elsősorban a bizánci diplomácia írásos emlékei segítségével követhető nyomon. Másfél évtized alatt páncélos lovas hadseregük bekalandozza fél Európát. 567-ben birtokba veszik a legyőzött gepidák erdélyi és tiszántúli országát, majd 568 húsvétját követően az egykori Pannónia, a szövetséges langobardok földjének megszállására kerül sor. Fejedelmük az égi eredetűként tisztelt, korlátlan hatalmú Baján kagán, akit a trónon közvetlen leszármazottai követtek. Az előkelők szűk rétegét alkották a 'kiválasztott férfiak' (görögül: logades).

A kaganátus székhelye a korszak elején Pannóniában, a Balaton déli partján (Zamárdi) lehetett. A korai avar fejedelmi leletek titokban eltemetett vezérek sírjaiból származnak. A nemzetségi–törzsi arisztokrácia és katonai kíséretük fegyverekben, ékszerekben gazdag képviselőit magányosan vagy legszűkebb családjuk körében búcsúztatták. A korszak regionális központjaiban népesebb sírmezők is előkerültek kiemelkedő leletanyaggal. Az avarság nagyállattartó népességként költözött a Közép-Duna-medencébe, ám fokozatos letelepedésükkel egy évszázad alatt megváltozik gazdálkodásuk és a földművelés lesz megélhetésük legfőbb forrása.

Az Avar Kaganátus sokáig sikeresen hadakozott déli szomszédjával, a Keletrómai (Bizánci) Birodalommal. Hadjárataiknak kettős célja volt: a különféle szövetséges vagy alávetett szláv és germán segédnépek felhasználásával katonailag biztosítani kellett az egyedül dél felől nem megfelelően védhető országuk határait; később egyre inkább a másik elem dominált – a béke fejében kicsikart bizánci évpénzek (nagymennyiségű arany solidus, s egyéb ajándékok) segítségével kielégíteni vezető rétegük luxusigényeit. Támadásaik egyik fontos következménye a majdani szerbek és horvátok őseinek, illetve a bolgár etnogenezisben később fontos szerepet játszó szlávság beözönlése a Balkán-félszigetre.

Az avar inváziók utolsó hulláma 626-ban Konstantinápoly falainál megtört. Birodalmukat 630-at követően válságok sorozata rázta meg: nyugaton az alpesi szlávok felkelése és keleten a bolgárokkal vívott háborúk nyomán megváltoztatták addigi politikájukat, és Bizánccal szövetségesi viszonyt ápoltak. Az avar birodalom székhelye a 7. század közepétől a Duna–Tisza közére került. A fejedelmi szállásterület peremén, a kunbábonyi homokbányában került elő 1971-ben az eddigi egyetlen, kiemelkedő gazdagsága miatt bizonyosan kagánnak tartható temetkezés. A legfőbb hatalom jelvénye – a korabeli onogur–bolgár méltóságjelvényekhez hasonlóan – a bizánci császári műhelyben készült arany álcsatos öv lett.

Szentpéteri József–Palovicsné Tihanyi Éva