791–907. A Karoling-kor a Kárpát-medencében

Nagy Károly (742–814) 791 őszén a Duna mentén hatalmas sereggel vonult fel, hogy az Avar Kaganátust uralma alá hajtsa. A hadjárat döntő ütközet nélkül ért véget, a Kaganátus mégis összeomlott a két legfőbb méltóság, a kagán és a jugurrus közti, polgárháborúvá (796) szélesült hatalmi harcában, melynek végén Erich friuli hercegnek még a kagáni székhelyet (hring) is sikerül kirabolni. Az új status quo-t az aacheni béke (811) szentesítette: Felső- és Alsó-Ausztria, a Dunántúl és a Dráva–Száva köze a Karoling Birodalom közvetlen uralma alá került, a Dunától északra a morvák, a Szávától délre és a dalmát tengerparton pedig a horvátok vazallus fejedelemsége jött létre, míg a Dunától keletre visszaszorult Avar Kaganátus 828-ig még követeket küld a Karoling birodalmi gyűlésekre.

A Karoling Birodalom új keleti tartományának, az Oriensnek a közigazgatását a hajdani római mintát követve szervezték meg: a Dunántúl lett Pannonia superior, a Dráva–Száva köze pedig Pannonia inferior. Az utóbbi Liudewit felkelése (819–825), majd a dunai bolgárok hódítása (827–829) következtében részben elveszett, ezért Német Lajos (806/817–876) átszervezte a közigazgatást. A Dunántúl déli fele lett Pannonia inferior, a Rábától északra fekvő terület pedig Pannonia superior, ezeken belül pedig a 830-as évek végétől több kisebb grófság jött létre: Felső-Pannóniában Tulln központtal Ratpod, Sabaria székhellyel Rihheri, míg a 840–847-es évektől Alsó-Pannóniában Mosaburg központtal Priwina (?–860) és fia Chezil/Kocel (?–875 körül) grófsága.

Az Alsó-Zalavölgyben, Zalavár-Várszigeten fekvő Mosaburg nem csak a grófság székhelye, de a salzburgi érsekség által irányított keresztény térítés központja is. A grófság területén 870-ig több mint 30 templom épült fel, közülük öt templom ma már régészetileg is azonosított. A 860-as évek végén néhány hónapig itt tanított Konstantin (Kyrill) és Metód, majd 870-ben Chezil/Kocel tevőleges támogatásával emelte a pápa Metódot Pannónia érsekévé.

Mosaburg a 880-as évek végétől Arnulf keleti frank király (850–899) pannóniai székhelye (regia civitas Mosaburc). Arnulf 896-ban bizalmi emberére, Braszlávra bízta a – 860-as évektől a Tisza vidékére mind nagyobb számban betelepülő és a Kárpát-medence történetében mind aktívabb szerepet játszó – honfoglaló magyarokkal szemben Pannónia és Mosaburg védelmét. Braszláv ekkor erős sánccal vette körül Zalavár-Várszigetet, amit ezért a salzburgi szerzetesek Brezalauspurcnak, azaz „Braszlav várának” is neveztek. 907-ben ez alatt szenvedett a magyaroktól katasztrofális vereséget a Liutpold herceg vezette keleti frank–bajor sereg, s veszítette el az utolsó keleti védbástyáját a Karoling Birodalom: a Kárpát-medence végleg magyar fennhatóság alá került.

Szőke Béla Miklós–Nagy Béla