A Kárpát-medencei magyar honfoglalást megelőző és az azt közvetlenül követő időszak (8–11. század) településképéről elsősorban a temetkezési helyek alapján tudunk tájékozódni. A magyar őstörténet iránt érdeklődők leginkább a „kettős honfoglalás” elméletét kötik e korszakot kutató László Gyula (1910–1998) régészprofesszor nevéhez, aki neves elődök munkásságára támaszkodott feltevésének megfogalmazásakor. Egyik meglátása szerint a késő avar kori (griffes–indás) lelőhelyek és az Árpád vezette honfoglaló magyarok temetői (telepei) nagy tömbökben kiegészítik egymást. Szakmai berkekben – néhány kivételtől eltekintve – ez az elmélet azonban nem talált elfogadásra; a mellette és az ellene szóló érvek mérlegelésekor a kutatók többsége elutasította. A vita ugyanakkor azt eredményezte, hogy a több szempontból forráshiányos 9. századot minden korábbinál intenzívebben kezdték vizsgálni a régész, történész, nyelvész és antropológus szakemberek. A magyar etnogenezis szempontjából a Kárpát-medencében élő ’őshonos lakosság’ sorsa azért fontos, mert általuk ismerhetjük meg, milyen kulturális–anyagi műveltséget hordozó népesség beolvadásával lehet számolni a 10. század során. A különböző műveltségek keveredése lenne az egzakt tudományos bizonyíték a jellegzetesen eltérő tárgyi kultúrák egyidejűsége mellett. A mintegy négyezer, 8–11. századi lelőhely között azonban ez idáig csupán néhánynál merült föl annak a lehetősége, hogy mind az avar, mind a magyar lakosság bizonyosan használta. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ezek a Kárpát-medence különböző pontjain, eltérő természetföldrajzi körülmények között kerültek elő. A késő avar kori leletanyag tanúsága szerint egy részük megélhette a magyarok 895. évi betelepülését, és amennyiben kifogástalanul bizonyítható, hogy nem volt időbeli hiátus közöttük, akkor értelmezhetjük úgy, hogy a vizsgált időszakban az avar–magyar asszimilációra sor kerülhetett. A feltett kérdés eldöntésére egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ, annyit azonban leszűrhetünk a lelőhelyelterjedési térkép alapján, hogy a két egymást követő nép, az avarság és a kora Árpád-kori magyar népesség hasonló életmódjából és gazdálkodásából adódóan hasonló nagyságrendű területet vett birtokba a Kárpát-medencében.
Szentpéteri József–Nagy Béla
Fájlnév: | 03 késö avar és korai magyar lelöhelyek - térkép.jpg |
Fájlméret: | 376.8 KB |
Fájltípus: | image/jpeg |
2024. 11. 06. 09:00 MTÜ 2024 | MTA200: Az Akadémia százkilencvenkilencedik évében – a kétszázadikról |
2024. 11. 11. 09:00 Egyházközségi képviselőtestületek történetei a ‘rövid 20. században’ | Konferencia |
2024. 11. 11. – 2024. 11. 12. Workshop | Women’s Activism and Mobility (1848–1945) |
2024. 11. 12. 11:00 Nógrády Árpád: Erdőispánságból megye. Az Árpád-kori történeti földrajz hasznáról |
2024. 11. 12. 18:00 Közép-Európa a hosszú 13. században | Könyvbemutató |
2024. 11. 14. 11:00 Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2023-ban megjelent kiadványainak bemutatója |