Nagy Kornél, intézetünk tudományos főmunkatársa Az Ararát hegyéről a Hargitára – Örmények Erdélyben a 17–18. században című, a Kaleidoszkóp Könyvek tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat-beli kötetét 2023. február 16-án mutatták be a budapesti Örmény Katolikus Plébánia dísztermében.

                               Fotó: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület

A rendezvényt az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület szervezte.

Az Ararát hegyéről a Hargitára – Örmények Erdélyben a 17–18. században című könyv az örmények történetét mutatja be kolóniáik alapításától kezdve közösségük felvirágzásáig. Emellett igyekszik tágabb kontextusba helyezni az erdélyi örmények történetét, így kitér arra is, hol és miképp alakult ki az örmény nyelv és nép, valamint foglalkozik a kelet-európai kolóniák születésével is.

Nagy Kornél a programon előadást is tartott Lemberg és Erdély. Az erdélyi örmények uniójának a történeti körülményei (1683–1691) címmel.

Az 1668–1672 között két nagy hullámban a Moldvai Fejedelemség, valamint a Lengyel–Litván Unió területéről bemenekülő örménység egyháztörténete még mindig kevésbé ismert a szélesebb körű közönség előtt, különös tekintettel az egyházi egyesülésükre, és annak közvetlen következményeire. Ennek oka az volt, hogy az egyháztörténetükről szóló levéltári források túlnyomó többsége nem magyarországi, hanem külföldi, elsősorban a szentszéki (azaz római és vatikáni) közgyűjteményekben lelhető fel.

                               Fotó: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület

Az erdélyi örmények körében a katolikus missziókat az időközben, 1630–1681 között katolikussá/unitussá váló lembergi (Lwów, ma Lviv város Ukrajnában) érseksége kezdeményezte az Apostoli Szentszéknél 1683-ban. Nagy Kornél előadása az erdélyi örmények egyházi uniójára, valamint annak a történeti hátterére koncentrált.

A legújabb kutatási eredmények alapján azt a kérdést igyekezett körüljárni, hogy az egyházi egyesülésben milyen mértékű szerepet játszott Lemberg örménykatolikus érseksége, Róma (azaz az Apostoli Szentszék), a katolicizmust és rekatolizációt teljes mellszélességgel támogató bécsi udvar, valamint a magyar katolikus egyház.

                               Fotó: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület

Mindezeken túl az előadás külön kitért arra, hogy a 17. század utolsó évtizedeiben milyen volt a korabeli Erdély és Magyarország vallási helyzete, továbbá az miként befolyásolta az ottani örmény közösség hitbéli helyzetét. Végül, de nem utolsósorban a stúdium arra is választ adott, hogy milyen hatást gyakorolt a katolicizmus az erdélyi, a kelet-európai és az anyaországi örménységre.