2022. november 10. és 11. között immár ötödik alkalommal rendezték meg, ezúttal intézetünkben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézetével közösen szervezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferenciát. 

A konferenciasorozat 2015-ben, indulásakor még csak az Erdélyi Fejedelemség időszakára összpontosított, de 2018-tól kezdve az előadások tematikáját kiterjesztette a Magyar Királyság területére is. A szervezők célja a kezdetekkor megfogalmazottakkal összhangban a vizsgálódás körének szélesítése volt, a kormányhatóságok mellett például a törvényhatóságok és városok hivatalnok értelmiségére is. Mivel a kutatók az intézményeket nem csupán kormányzati, hanem társadalmi tényezőknek is tartják, ezért a hivatalokban tevékenykedő személyek vagy személycsoportok életpályájának vizsgálata is kiemelt fontosságú számukra.

Az idei rendezvényt Oborni Teréz, a BTK Történettudományi Intézet Kora újkori osztályának vezetője nyitotta meg.

Ezután az érdeklődő közönség tizenhárom előadót hallgathatott meg. A mostani előadások is azt igazolták, hogy a három részre szakadt ország kora újkori múltját csak ezek egységben való szemlélete mellett lehet eredményesen kutatni. Ezúttal a személytörténeti, prozopográfiai jellegű munkák domináltak. Megismerhettük Rakovszky György Turóc vármegyei alispán, nádori helytartói helyettes (vicepropalatinus), Gerendi Miklós erdélyi püspök, a Magyar Kamara elnöke, Mekcsei László ítélőmester, Veresmarti/Veresegyházi Gergely deák, azaz Mehmed csausz, Csakor György kancelláriai secretarius, Kovacsóczy Farkas erdélyi kancellár, boziási Szabó István fejedelmi sátormester, Andreas Hegyes brassói városi tanácsos,  Felsőbányai Mátyás kővári udvarbíró életpályáját Bachusz Dóra, Póka Ágnes, Faragó Dávid, Jakó Klára, Fejér Tamás, Petneházi Gábor, Gálfi Emőke, Derzsi Júlia, valamint Szalai Ágnes előadásában. Mátyás-Rausch Petra Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony prefektusaival foglalkozott, Bogdándi Zsolt a 16. század második felében tevékenykedő erdélyi és partiumi hiteles helyi requisitorok párhuzamos hivatalviselését tanulmányozta, Jeney-Tóth Annamária az ifjabb Rákóczi György választott fejedelem mellett működő secretariusok kérdését vizsgálta, Veress Tünde egy, a hivatalnok értelmiségi világtól távolabb eső kassai per néhány iratát mutatta be.

Az előadások szerkesztett változatát a két intézet a hagyományoknak megfelelően az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában tervezi megjelentetni.

Ezt követően, a konferenciától függetlenül, de a kolozsvári vendégek jelenlétéhez igazodva az Erdélyi Múzem-Egyesület kiadásában 2021-ben napvilágot látott történeti jellegű kötetekből mutattak be egy válogatást. A résztvevőket Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója köszöntötte, kiemelve az immár hagyománnyá vált rendezvény jelentőségét abban, hogy a kolozsvári kiadó történettudományi publikációit minél szélesebb körben ismertté tegye a magyarországi szakmai körökben.

Ezúttal öt kötet rövid méltatása következett: Mátyás-Rausch Petra Gálfi Emőke: Gyulafehérvár és uradalma a 16. század második felében című kötetéről beszélt, Bárdi Nándor Both Noémi Zsuzsanna Imreh Istvánról írt monográfiáját (A székely faluközösség nótáriusa. Imreh István élete és munkássága) mutatta be. Ezt követően három emlékkönyvvel ismerkedhettek meg a hallgatók. Mikos Éva A rendtartó történész. Tanulmányok Imreh István születésének századik évfordulójára című művet ismertette, Molnár Antal az erdélyi emlékkönyvírás hagyományait is bemutató elemzésében az Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András hetvenötödik születésnapjára címet viselő kötetről szólt, végezetül Szabó András Péter a hallgatóság soraiban jelen levő Sipos Gábort hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntő emlékkönyvet (Album amicorum. Tanulmányok Sipos Gábor hetvenedik évfordulójára) mutatta be.

A kötetek a BTK Penna könyvesboltjában megvásárolhatók.

A konferencia programja letölthető.

Fotók: Póka Ágnes, Szőts-Rajkó Kinga