2018. május 26. és június 8. között zajlott le az a harmadik régészeti kutatóút, amelynek célja az észak-kaukázusi múzeumok honfoglaló magyar jellegű leleteinek felgyűjtése és dokumentálása volt. Az expedíció résztvevői az elmúlt két évhez hasonlóan M. Lezsák Gabriella régész (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport) és Gáll Erwin régész (Román Akadémia Vasile Pârvan Régészeti Intézet, Bukarest) voltak, míg a helyi származású (Kiszlovodszk, RU, sztavropoli járás) Avar Ludmilla volt a helyi kísérőnk.
A kutatóút idén is a KKEKK Alapítvány finanszírozásával valósult meg, olyan helyszínekkel, amelyekre a korábbi két út során még nem sikerült eljutnunk. Az expedíciónk első állomása a moszkvai Fond Mardzsani volt, ahol az alapítvány régészeti gyűjteményének honfoglaló magyar jellegű leleteit tanulmányoztuk és dokumentáltuk, illetve kiadványokat szereztünk be. A gyűjtemény fontos részét képezik azok a nemesfém leletek, amelyek a Kubán-vidékről, illetve a Kaukázus északi térségének más részeiből kerültek többnyire illegális műkincskereskedőktől hatósági lefoglalás után a Mardzsani gyűjteménybe.
A kutatóút következő állomása a Fekete-tenger keleti partvidékén található Anapa (RU, Krasznodari járás) volt, ahol 2018. május 29.–június 1. között részt vettünk a VIII. Анфимовские чтения” по археологии Западного Кавказа. Война и торговля как факторы исторического развития народов Западного Кавказа в древности и средневековье című nemzetközi régészeti konferencián. A konferencia fő szervezője a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Tájvédelmi Múzeum, a téma ezúttal az Észak-Nyugat Kaukázus ős- és koraközépkori régészete a háborús és kereskedelmi tényezők tükrében volt. A konferencián arról az Anapához közeli lelőhelyről, Andrejevszkaja scselből származó eddig publikálatlan aranyozott ezüst lemezes hajfonatkorongról tartottunk előadást, amelyet az első kutatóút során, 2016-ban dokumentáltunk az Anapai Régészeti Múzeum raktárában.
A többnapos konferencia alatt a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Tájvédelmi Múzeum, illetve az Anapai Régészeti Múzeum szakembereivel együtt meglátogattuk Andrejevszkaja scsel lelőhelykomplexumának azon részét, ahonnan a honfoglaló magyar jellegű leleltek (palmettás hajfonatkorong, palmettás övdíszek, szablya, tarsolylemez, stb.) előkerültek. A helyi terepbejárás során egy honfoglaló magyar jellegű szablyaellenzőt sikerült begyűjtenünk (analógia: pl. Kolozsvár, Zápolya utca 6. sír), a lelet az anapai Régészeti Múzeumba került. A múzeumi kollégákkal tárgyalásokat folytattunk Andrejevszkaja scsel temetőkomplexumának azon szakaszán végzendő próbaásatásról is, ahonnan a honfoglaló magyar jellegű leletek előkerültek. A próbaásatást orosz–magyar ásatási projekt keretében jövő nyárra tervezzük.
A konferencia résztvevőivel együtt 2018. május 31-én ellátogattunk az újonnan létesített Kercsi-szorosi hídon keresztül a Krím-félszigetre is, illetve a Tamany-félszigeten lévő antik Phanagoria romterületére, ahol a 7. században az Onogur Birodalom székhelye is volt. Szakember vezetésével megtekintettük az aktuális orosz feltárásokat, és a már feltárt kazár kori erődöt is.
Az anapai nemzetközi régészeti konferencia után, 2018. június 2-án Dagesztánba utaztunk, ahol Mahacskalában a Régészeti Intézet gyűjteményét, és a Dagesztáni Állami Történeti Múzeum releváns leleteit tekintettük meg, illetve helyi tudósokkal vettük fel a kapcsolatot. Dagesztáni tartózkodásunk során több fontos dokumentumot fotóztunk, ill. kiadványokat szereztünk be. A dokumentációs munka befejezése után ellátogattunk Derbent városába, ahol helyi vezetőkkel a derbenti erődöt tekintettük meg, majd elutaztunk a Derbenti hágótól délre kb. húsz km-re található Rübasz nevű településre, amelynek határában hétezer hun kori „kurgános” temetkezés található. A helyszín fotózása után megtekintettük a közeli erőd feltárás alatt lévő romterületét is.
A harmadik kutatóút során egyelőre lezárult az a projekt, amelynek célja az észak-kaukázusi múzeumok honfoglaló magyar jellegű leleteinek dokumentálása és a helyi szakemberekkel való kapcsolatfelvétel volt. Tervünket a harmadik úttal teljesítettük: az összes észak-kaukázusi fontosabb múzeumban jártunk, a korszak összes releváns szakemberével felvettük a kapcsolatot és megállapodtunk velük arról, hogy a területükön előkerülő honfoglaló magyar jellegű leletekről értesíteni fognak minket. A jövőben közös ásatásokat is szeretnénk megvalósítani helyi kollégákkal azokon a lelőhelyeken, ahonnan a legközelebbi párhuzamokat sikerült felgyűjtenünk, illetve közös orosz–magyar publikációkban a nemzetközi és a magyar kutatókkal is meg szeretnénk ismertetni azokat a leleteket, amelyek a Kárpát-medencei honfoglalás kori leletanyaggal a legszorosabb kapcsolatokat mutatják.
M. Lezsák Gabriella
