A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK), a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának Jogtörténeti Albizottsága, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet szervezésében „A hazai élő jogszokások” címmel került sor interdiszciplináris nemzetközi konferenciára 2023. június 1-jén Pécsett, majd június 2-án Szekszárdon. A rendezvényen intézetünket „Az Erdélyi Fejedelemség kormányzat- és jogtörténetének forrásai” című,  NKFIH által támogatott kutatócsoport munkatársai képviselték.

Oborni Teréz tudományos főmunkatárs, osztályvezető „Az öröklésre vonatkozó bejegyzések a Supplementum Tripartiti (1595/96?) című, erdélyi jogszokásokról készült fogalomjegyzékben” című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának gyűjteményében található, a Hármaskönyv 16. századi erdélyi használatához szorosan kapcsolódó, Zoltay János erdélyi fejedelmi esküdt ülnök által készített kézirat forrásértékét és keletkezéstörténetét mutatta be. A kézirat tartalmi vizsgálata során megállapította, hogy annak keletkezése 1595 végére vagy 1596-ra tehető. A konferencia szorosabb témájához kapcsolódva a haereditas, legatum, Jus Regium, falcidia címszavak összefüggéseit elemezte.

Oborni Teréz előadása

Bogdándi Zsolt „A bíráskodás jogforrásai a fejedelmi táblán a 16. század második felében” című előadásában azt vizsgálta, hogy az erdélyi fejedelmi tábla 16. századi joggyakorlatában az ítéletek meghozatalakor milyen jogforrásokra támaszkodtak, és ezek használata miként tükröződik a kiadott ítéletlevelekben vagy az ügyvédi allegációkban. Megállapította, hogy az ítélethozatalkor leggyakrabban a Tripartitum cikkelyeire hivatkoztak, de jogforrásként a középkori törvények mellett a Habsburg-királyok dekrétumait és az erdélyi országgyűlések rendelkezéseit is használták, azok szövegeit pontosan idézték. Részletesebben ismertette a kolozsvári magyar és szász polgárok között 1568-ban zajlott pert, amelynek lezárása kiterjesztette az 1458-as unió elveit a plébános választására, illetve a plébániatemplom használatára, és amelyből a Hármaskönyv cikkelyeire való egyik legelső pontos hivatkozás származik.

Bogdándi Zsolt és Homoki-Nagy Mária szekcióvezető

Mátyás-Rausch Petra tudományos munkatárs „A bolgárfalvi Sebessi-birtokok sorsa egy 17. századi napló alapján – Sebessi Ferenc harca a családi birtokokért” című elődásában egy, az MTAK Kézirattárában lévő, Sebessi Ferenchez, II. Rákóczi György diplomatájához kötött napló bejegyzései alapján egy 17. század közepi családi, atyafiak között folyó per menetét rekonstruálta. Elsődlegesen arra fókuszált, hogy a korabeli vármegyei törvénykezés általános kereteit, szabályrendszerét összevesse egy elsősorban magáncélra készült írott forrással. Emellett arra is kitért, hogy a Bethlen Gábor által a birtokjogok felülvizsgálatát célzó rendelkezés hogyan hatott egy bizonytalan tulajdonjogú családi birtok helyzetére.

Mátyás-Rausch Petra előadása

Rácz Balázs Viktor tudományos segédmunkatárs „Az öröklés hatásai a zálogjogi jogviszonyokra a kora újkori Erdélyben” című előadásában az Erdélyi Fejedelemség zálogjogának örökléssel kapcsolatos jelenségeit vizsgálta. Megállapította, hogy a fennálló zálogjogi jogviszonyok sorsát is rendezni kellett az örökléskor, ezekben ugyanis az örökléssel szükségszerűen alanyváltozás állt be, a korábbi adós vagy hitelező helyébe pedig több adós vagy hitelező léphetett, ami a fennálló jogviszony módosítására késztette a feleket a felmerülő jogviták megelőzése érdekében. Emellett az örökléssel új zálogjogi jogviszony is létrejöhetett. Az özvegynek például törvényes zálogjoga volt elhunyt férje vagyonán mind hitbére, mind hozománya biztosítására, a lányokat pedig a leánynegyedük értékéig illette meg zálogjogon a megfelelő rész az örökségből, ha azt az örökösök másképpen nem tudták kielégíteni. A források tanúsága szerint azonban akár a végrendeletben is alapíthatott az örökhagyó új zálogjogot, például egy korábban fennálló tartozásának a biztosítására a hitelezője javára.

Rácz Balázs Viktor előadása