A Történelmi Szemle 2015. évi 3. száma 2015. október 27-étől kapható a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A helyben megvásárolt, illetve az Intézettől közvetlenül megrendelt lapszám ára kedvezményesen 850 Ft. Postai csomagküldés esetén a postaköltség a vásárlót terheli. Az egyes számok megvásárolhatóak, illetve megrendelhetőek: MTA BTK Történettudományi Intézet (Bp. 1014 Úri u. 53., I. em. 57-es iroda; telefon: 224–6700/624-es mellék; e-mail: ; ), illetve partnereinknél. A folyóirat teljes évfolyama előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál.
Az új szám tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.
Részletek a tanulmányokból.
„Az 1865–1868-as ciklus képviselőházának döntő kérdése a kiegyezés, fő feladata a kapcsolódó törvények megalkotása volt. Az 1869-es választással érkezett el az »igazság pillanata«, amikor a választók ítéletet mondtak nem egyszerűen az előző országgyűlés teljesítményéről, hanem magáról a létrejött kiegyezésről is. Mint ismeretes, a magyar lakosságú vidékeken a Deák-párt teret veszített, az arányok eltolódtak a kiegyezést vagy annak adott módozatát ellenzők javára, s a többséget a kiegyezés hívei csak a nemzetiségi többségű vidékekre támaszkodva tudták megtartani. A kormánypárt levonta a következtetéseket, és az 1872-ig tartó ciklus törvényhozása olyan hatalompolitikai intézkedéseket kezdeményezett, amelyek a valóban szükséges reformok megvalósításán túlmenően részben a társadalom és a politika elitcsoportjainak, részben a kiegyezés rendszerének bebetonozását segítették elő (törvényhatósági törvény, választójogi törvényjavaslat).” /Dobszay Tamás: A zalai képviselők, 1861–1875/
„A spanyol örökösödési háború mélyreható változásokat hozott azoknak a családoknak az életében, amelyek fontos pozíciókat töltöttek be a spanyol monarchia kormányzatában. A háború átalakította a spanyol uralkodó fennhatósága alatt álló területek igazgatását. Tanulmányunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy az örökösödési küzdelem milyen hatást gyakorolt a monarchia európai területeinek kormányzatára. Az 1700-as esztendő korszakhatárt jelent a spanyol monarchia újkori kormányzatának történetében. Egészen a legutóbbi időkig alig vagy csak kevéssé tanulmányozták II. Károly monarchiáját, és ez megnehezítette, hogy a spanyol monarchia európai területein élő társadalmak átalakulását összehasonlító keretek között vizsgáljuk.” /Antonio Álvarez-Ossorio Alvariño: Megőrzés és öröklés között: a spanyol monarchia Európában (1665–1715)/
„A tizenkilencedik századi iparosodás a közlekedés fejlődésével párhuzamosan növelte a centrumhelyzetben lévő (vagy azzá váló) települések vonzerejét, ez a vonzáskörzet kiterjedésében és a vonzás intenzitásában egyaránt jelentkezhetett. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hazai városi hierarchia szempontjából másodlagos szereppel bíró, vásárvonalon fekvő városokban lezajló minőségi és mennyiségi városiasodás mennyire tükröződik a dualizmus korának népmozgalmi jelenségeiben (elsősorban a bevándorlásban). Az 1869-es eredeti népszámlálási ívek felhasználásával részletesen megvizsgáljuk Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalmának szerkezeti különbségeit, illetve annak változásait 1910-ig, különös tekintettel a migrációs irányokban és a migrációra fogékony társadalmi rétegek összetételében bekövetkező változásokra.” /Bagdi Róbert–Demeter Gábor: Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalma az 1869. évi népszámlálás alapján/
„Szalay a neoabszolutizmus második évtizedének kezdetén vállalta a Tudós Társaság számos terhes feladattal járó titoknoki teendőjének ellátását, amikor az Akadémiának nehéz belpolitikai küzdelmek közepette komoly harcokat kellett megvívnia önállóságának megtartásáért, a magyar tudományos élet fellendítéséért, új tudományos szakágak létrehozásáért, a tudományok széles körű hazai elfogadtatásáért és népszerűsítéséért, valamint a külföldi tudományos társaságokkal való kapcsolatok ápolásáért, illetve elmélyítéséért.” /Soós István: Szalay László, a Magyar Tudós Társaság titkára/
