A Történelmi Szemle 2016. évi 1. száma 2016. május 3-ától kapható a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A helyben megvásárolt, illetve az Intézettől közvetlenül megrendelt lapszám ára kedvezményesen 850 Ft. Postai csomagküldés esetén a postaköltség a vásárlót terheli. Az egyes számok megvásárolhatóak, illetve megrendelhetőek: MTA BTK Történettudományi Intézet (Bp. 1014 Úri u. 53., I. em. 57-es iroda; telefon: 224–6700/624, 626-os mellék; e-mail: ; ), illetve partnereinknél. A folyóirat teljes évfolyama előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál.
Az új szám tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.
Részletek a tanulmányokból:
„Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából 2007-ben, sőt az azt megelőző években is sok szó esett szentté avatásának eljárásáról. Kultuszát jelentős szerzők a dinasztikus szentkultuszok típusának keretében vizsgálták. Mások fennmaradt életrajzainak irodalomtörténeti kérdéseit és hatását kutatták. Felmerült többek között az a törekvés is, hogy a konkrét ügyet annak a fejlődésnek az összefüggésében tanulmányozzák, amely a kanonizációs eljárás történetében éppen abban a korban, vagyis a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben végbement. Az alábbiakban a szentté avatási eljárás fejlődésére vonatkozó újabb kutatások alapján kíséreljük meg megvilágítani Szent Erzsébet ügyének azokat a vonásait, amelyeket egyes szerzők különösnek vagy akár szabálytalannak tekintenek.” /Erdő Péter: Szent Erzsébet kanonizációs eljárása és a korabeli egyházjog/
„Az alábbiakban a középkori Zemplén megye és tágabb régiója (a környező megyék) településein zajló ingatlanügyeket vesszük szemügyre. A mezővárosi ingatlanforgalom kérdését a közelmúltban leginkább Lakatos Bálint vizsgálta, elsősorban a helyi önkormányzat és oklevéladás nézőpontjából. Jelen tanulmány azonban a szigorúan vett szokásjoggal és annak gyökereivel kíván foglalkozni. Célja, hogy összefoglalja, pontosan hogyan zajlott az adásvételek, végrendeletek és egyéb ügyletek lebonyolítása, azokban kik vettek részt és milyen jogszokásokat alkalmaztak az ügyletek során.” /Gulyás László Szabolcs: A mezővárosi ingatlanforgalom szokásjoga a 14–16. századi Zemplém megyében és környékén/
Burián István 1882 márciusától 1886 augusztusáig vezette a moszkvai főkonzulátust. Moszkvai tartózkodása során kezdettől fogva tisztában volt új állomáshelye
jelentőségével. Moszkva ugyanis jóval több volt, mint az orosz gazdasági élet egyik középpontja: Moszkva volt az orosz konzervativizmus fellegvára. Az oroszországi mércével mérve liberálisnak számító és a szó politikai értelmében is nyugat felé tekintő Szentpétervárral szemben Moszkva a konzervatív eszmék szülőhelye volt. Itt csoportosult a konzervatív nemesség és „minden olyan társadalmi réteg, amely a régi szokások felélesztésével és továbbfejlesztésével akarja megvédeni a birodalmat a nyugat-európai romlástól”. Burián ezért kezdettől fogva a főkonzul politikai feladataira helyezte a hangsúlyt, így új állomáshelyén a társadalmi kapcsolatok kiépítését és a politikai jelentéstételt tekintette fő feladatának. /Goreczky Tamás: Pánszlávizmus Oroszországban az 1880-as években Burián István moszkvai osztrák-magyar főkonzul jelentéseinek tükrében/
E tanulmány – az 1956-os magyar menekültsegélyezés teljes nemzetközi hátterét bemutató kutatás részeként – azt vizsgálja, hogy e csodaszámba menő eseménysorozat mely tényezők eredőjeként mehetett végbe. Előbb bemutatjuk, mit tettek a helvét hatóságok a magyar menekültek befogadása érdekében, hogyan reagált a társadalom, mi jellemezte Bern pénzügyi szerepvállalását és az erőfeszítések milyen eredményeket hoztak. Majd az okok felderítése során megfigyelhetjük, mely tényezőkben hasonlított Svájc reakciója a nyugati világ többi államáéhoz, és melyek voltak a befogadásnak csak az alpesi országra jellemző sajátosságai. /Kecskés D. Gusztáv: Az 1956-os magyar menekültek svájci befogadása/
