Kazinczy Ferenc: II. József tanügyi inspektora. Kazinczy Ferenc hivatali iratai és levelezése (1786. november 10–1791. április 1.). Futamidő: 2009–2014. Vezető kutató: Debreczeni Attila (Debreceni Egyetem). Részt vevő kutatók: Orbán László, Szilágyi Márton, Soós István, Czifra Mariann.

Modell vagy kivétel? Magyarország és Ausztria kapcsolatai, 1945–1990. OTKA programszám: K 78003. Időtartam: 2009–2013. 12. 31. Vezető kutató: Somogyi Éva. Részt vevő kutatók: Gecsényi Lajos, Fiziker Róbert.

Székely társadalom és önkormányzat a kora újkori Erdélyben (1530–1630). OTKA programszám: K 75727. Időtartam: 2010–2012. Vezető kutató: Balogh Judit (Miskolci Egyetem). Részt vevő kutató: Oborni Teréz.

Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I/4. Városi, mezővárosi és községi levéltárak és forrásközlések. Múzeumokban őrzött kéziratos anyag. OTKA programszám: K 75727. Időtartam: 2008–2012. Vezető kutató: Gecsényi Lajos. Részt vevő kutatók: Kulcsár Krisztina (Magyar Országos Levéltár), Szakály Orsolya. Munkatársak: Horváth Edina, Kovács Ferenc.

A neves történész akadémikus, Kosáry Domokos Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába című nemzetközileg elismert retrospektív bibliográfiájának I/4. kötete – a korábbi kiadás adataira alapozva – a történeti Magyarország városainak, mezővárosainak és községeinek levéltári forrásait, a múzeumok kézirattári anyagát és a településekre vonatkozó szakirodalmat dolgozza fel. Részletes tájékoztatást ad a levéltári rendszerről és a levéltárak tevékenységéről.

A konstantinápolyi Habsburg-követek jelentéseinek kiadása (az 1568 utáni esztendőkből). Vezető kutatók: Fodor Pál és Fazekas István; résztvevők: Glück László, Martí Tibor, Oborni Teréz, Pálffy Géza, Soós István és Tóth Gergely

Egyház, jog és társadalom: az Apostoli Penitenciária magyar kérvényeinek kiadása és feldolgozása. OTKA programszám: K 81435. Időtartam: 2010. 01. 01.–2014. 12. 31. Vezető kutató: Erdélyi Gabriella. Részt vevő kutatók: Fedeles Tamás (Pécsi Tudományegyetem), Kristóf Ilona (Eszterházy Károly Főiskola, Eger).

Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Györffy György, a 20. századi magyar középkortörténet-írás kimagasló jelentőségű tudósa 1950-ben egy olyan korai történeti-földrajz ötletével állt elő, amely megyék szerint, alfabetikus rendben ha­lad­va a történeti Magyarország minden egyes Árpád-kori tele­pülésének összes fennmaradt tör­téneti adatát feldolgozva monumentális kézi­könyv-sorozatot ad a múltja iránt érdeklődő ember kezébe.

Erdélyi okmánytár IV. (1360–1369). A kutatási program célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és magyar nyelvű regesztákban történő gyűjteményes közzététele, amely elkészültével szilárd alapokat biztosíthat Erdély középkori történetének tudományos igényű, korszerű műveléséhez.