Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan különböző kultúrák metszéspontjában áll, így területén egyszerre van jelen a kereszténység nyugati és keleti hagyománya. A bizánci egyház jelenléte Szent István, az államalapítás kora óta dokumentált tény, annak ellenére, hogy az országalapító Nyugatról kért hivatalos hittérítőket és koronát. Jelenleg a több kisebb ortodox egyházszervezet mellett a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchatus körülbelül 300 000 hívővel a bizánci hagyomány legnagyobb képviselőjének számít Magyarországon, s ebben a szerepben elevenen ápolja a keleti egyház liturgikus és művészeti hagyományát, így az ikonfestészetet és egyházzenét is.
A magyar ajkú bizánci katolikusok számára 1912-ben X. Pius pápa alapított önálló egyházmegyét a Christifidelis Graeci bullával. A Hajdúdorogi Egyházmegye így idén ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját. A centenáriumi év vége felé közeledve a Római Magyar Akadémia egy három részből álló programmal kapcsolódik be a centenáriumi ünnepségekbe: egy tudományos konferenciával, a modern magyar ikonfestészetet bemutató kiállítással és a Szent Efrém Férfikar bizánci zenét bemutató koncertjével. A nemzetközi konferencia (Christifidelis Graeci – A Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása a magyar bizánci rítusú katolikusok számára az Osztrák–Magyar Monarchia politikai kontextusában) előadói azt vizsgálják, milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt és X. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására. Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök és Orosz Atanáz miskolci apostoli exarcha köszöntő szavai után négy előadás járja körül a vizsgált témát. Spannenberg Norbert (Lipcse) a görög katolikusok helyét vizsgálja a Dunai Monarchia egyházpolitikai kontextusában, Andreas Gottsmann (Bécs) hosszú évek vatikáni és bécsi levéltári kutatómunkájának (és az ez alapján született monográfiájának) tanulságait mutatja be, kiemelve a magyar görög katolikusok mozgalmának vallási és nemzeti összetevőit. Véghseő Tamás (Nyíregyháza), az egyházmegye monográfusa a hajdúdorogi egyházmegye alapításának történetét ismerteti. Ehhez az előadáshoz szorosan kapcsolódva Ovidiu Horea Pop (Nagyvárad) az alapítás nyelvi és nemzeti aspektusait vizsgálja. Végül Terdik Szilveszter (Budapest) művészettörténész az ikonosztáz szerepét elemzi a magyar görög katolikusok művészeti hagyományában. A konferencia programfüzete itt olvasható.
