A Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság 21. tudományos ülését 2012. május 28. és június 1. között Nagyszebenben tartotta. A társadalmi szerkezetek és az önazonossági stratégiák témakörben hangzottak el referátumok. Intézetünket Szász Zoltán, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke, Fónagy Zoltán és Tringli István tudományos főmunkatársak képviselték. Fodor Pál mb. főigazgató előadását távollétében olvasták fel a konferencia résztvevőinek. A vendéglátók Nicolae Endroiu akadémikus, a vegyes bizottág román tagozatának elnöke és a Paul Niedermaier akadémikus, a román tagozat alelnöke voltak. Az ülésekre a Román Tudományos Akadémia nagyszebeni Társadalom- és Humán Kutatóintézetében került sor. A konferencia résztvevői kirándultak Resinárra, Kis- és Nagydisznódra, Kercre és Felsőszombatfalvára.
Az előadók és az előadások címei:
Tringli István: A nemesség határán. Nemes asszonyok nem nemes férjei és gyermekeik a középkori Magyarországon
Maria Ţiplic: A szász elit székhelyei (1140–1350) – önazonossági jelkép
Nagy Levente: Egyszerre magyar, horvát és olasz. A Zrínyi család önazonossága és társadalmi–politikai stratégiája
Ioan Drăgan: Román nemesek és kisnemesek Erdélyben a 15–17. században
Anton Dörner: Az erdélyi fejedelmi udvar társadalmi összetétele a 17. század második felében
Ileana Căzan: Magyarok a 17–18. századi román krónikákban
Miskolczy Ambrus: Erdély népessége a 18. században. (Források, vitás kérdések és értelmezések)
Pál-Antal Sándor: A székelyek társadalmi rétegződése a 18. században
Remus Cămpeanu: Inochentie Micu püspök tervei az erdélyi román társadalom fejlesztéséről a 18. század második felében
Fónagy Zoltán: Asszimiláció és urbanizáció. A budapesti németség, 1851–1940
Szász Zoltán: Az arisztokrácia identitásreformja a 19–20. század fordulóján Magyarországon
Fodor Pál: Az oszmán elit identitás- és magatartásformái. Vallás és etnicitás
Vasile Ciobanu: Társadalmi struktúrák és nemzeti identitás a szászoknál 1919 és 1940 között
Alexandru Ghisa: Az identitás változásai Közép-Európában (Ausztriában, Magyarországon és Romániában) a vasfüggöny leomlása után